Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. október 2 (16. szám) - A "Jövedelmek - közterhek - érdekegyeztetés '99" című politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár:
746 Az 1998. évre érvényes kötelező legkisebb minimálbér 19 500 forint. Ennél ma a társadalombiztosítási járulék 15 plusz 24 százalék, ami 2925 plusz 4680 forint. A munkaadói járulék, ami 4 százalék, 780 forint, a szakképzési hozzájárulás 1,5 százalék, ez 293 forint. Az egészségügyi hozzájárulás, ami tételes, 2100 forint A munkáltatói közterhek tehát összesen 10 778 forintot tesznek ki. Ez a bruttó keresetre vetítve 55,27 százalékos terhet jelent. Nézzük, hogy ez a minimálbérre számított adatsor hogyan változik 1999. január 1jétől! A kormány által 1999re javasolt minimálbér 22 600 forint. Ennél a társadalombiztosítási járulék - az előbb elm ondottaknak megfelelően - 11 plusz 22 százalék, azaz 2486 forint, plusz 4972 forint. A munkaadói járulék 3 százalékra csökken, ez tehát 678 forintot tesz ki. A szakképzési hozzájárulás marad 1,5 százalék, ez 339 forint. Az egészségügyi hozzájárulás, ami té teles, 3600 forint, a munkáltatói közterhek összesen 12 075 forintot tesznek ki. Vagyis a bruttó keresetre vetítve ez 53,43 százalék. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez tehát azt jelenti, hogy még a minimálkeresetre számítva is 2 százalékpontos csökkenés valósu l meg 1999ben. Nem sorolom végig, hiszen valamennyi kereseti kategóriára kiszámoltuk ezeket a teherváltozásokat. Mindezek azt jelentik, hogy 1999re ezek a terhek lényeges mértékben csökkenni fognak; már a legalacsonyabb mértéknél, a minimálbérnél is kedv ező irányú elmozdulás van. Az elmondottak alapján tehát úgy ítélem meg, hogy az egészségügyi hozzájárulás összegének növekedése mellett már a jövő évi minimálbér szintjén is tehercsökkenés következik be, és az élőmunkaköltségek a bruttó átlagkereset szintj étől átlagosan 56 százalékponttal mérséklődnek. Ilyen jelentős nagyságrendű intézkedésre az elmúlt tíz évben nem volt precedens. A foglalkoztatók társadalombiztosítási járulékterhe ténylegesen és jelentősen csökken. Ennek alapján, még egyszer szeretném ha ngsúlyozni, reményeink szerint a vállalkozói terhek csökkenése hozzájárul a munkahelyteremtéshez, hozzájárul ahhoz, hogy stabil munkahelyek jöjjenek létre - ne állami pénzekből, hanem a piacgazdaság bevételeiből , és reméljük, ez hozzájárul ahhoz is, hogy mind a fekete, mind a szürkegazdaságnál visszaszorító hatás lépjen fel. Véleményünk szerint az előbb elmondottak tükrözik, hogy az összes gazdálkodónak mindössze 3,4 százalékát érinti hátrányosan a kormány által a következő esztendőre javasolt módosító c somag. Számukra, e 3 százalék javára is szeretném megemlíteni, hogy '97hez és '98hoz hasonlóan indokolt esetben a Munkaerőpiaci Alap biztosít kompenzációt. Ennek részletes szabályait a gazdasági, valamint a szociális és családügyi miniszter közös rendel ete fogja majd tartalmazni. E részletek kimunkálása - ez is ide kívánkozik - az érdekképviseletek bevonásával fog megtörténni. Ezek után szeretnék azokról a lépésekről beszélni, amelyek a családok számára jelentenek tehercsökkentést, és jelentik a jövedelm ük növekedését a következő esztendőtől. Több olyan intézkedés van, amelyet már az új kormány hivatalba lépését megelőzően az új parlament fogadott el. Ezek közé tartozik az, hogy a családi pótlék és a gyes '99. január 1jétől alanyi jogon jár. A kormány te rvei szerint a benyújtott és később benyújtandó adótörvények jelentős kedvezményeket tartalmaznak a gyermekes családok számára. Ilyennek tekintjük, hogy az 1995ös megszűnést követően 1999től újra személyi jövedelemadógyermekkedvezmény fog járni a család oknak. Az egy- és kétgyermekes családoknak 1700 forint/hó gyermekenként. A három- és többgyermekes családoknak pedig 2300 forint/hó/fő kedvezmény jár. Ennek a költségvetési kihatása 15 milliárd forint. A kormány ezt olyan területnek tekinti, amelyre ez a p énz rendelkezésre kell hogy álljon. Reményeink szerint a következő esztendőben január 1jétől nőni fog az anyasági támogatás, amelynek összege a mindenkori nyugdíjminimum 150 százaléka. Növelni kívánjuk a gyermekgondozási segély összegét, növelni kívánjuk a családi pótlék összegét. Úgy ítélem meg, hogy ezek kedvezőbb pozíciót, helyzetet teremtenek a családok számára.
