Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 30 (15. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A nyugdíjak és a bérek vásárlóerejének növelése", valamint "Hogyan alakul a bérek és a nyugdíjak helyzete 1999-ben?" című politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. ŐRY CSABA (Fidesz):
674 értékmegőrzésre adta voksát a választópolgárok többsége, annak végrehajtására vállalkozik a polgári kormány. Igaz az is, hogy a velünk szemben állók ezt a fajta mértéktartást élesen bírálják, mondván: a kormánynak mindig arra van pénze, amit fontosnak tart . Igen, mi fontosnak tartjuk, hogy a nyugdíjasok kiszámítható és értékét megőrző nyugdíjemelésben részesüljenek. Ezt szolgálja a várható 11 százalékos inflációval szemben kilátásba helyezett nyugdíjemelés, ez felel meg a stabilitás követelményének, amelyne k megőrzése mindannyiunk elemi érdeke. Összegezze az ismertetett tényeket és a ma kalkulálható makrogazdasági folyamatokat, azt javaslom, hozzunk olyan döntést - lehetőség szerint egyetértésben , amely vásárlóértékében több nyugdíjat jelent holnap, mint a z volt tegnap, főként a korábbi kormány időszakában. Sokéves mulasztásuk számlája egy év alatt nem rendezhető. Az értékmegőrzés természetesen nem zárja ki, sőt mint hallottuk, feltételezi a nyugdíjemelés differenciált kezelését. Elemi anyagi igazság érvény esítése az, ha különös figyelemmel foglalkozunk a kisnyugdíjasok ügyével, akik köztudottan a leghátrányosabb, a legméltánytalanabb helyzetben vannak, hiszen az önmagában elfogadhatatlan tény, hogy a nyugdíjba vonulás időpontja jórészt determinálja a nyugdí j mértékét, és ebből fakadóan a régen nyugdíjba vonultak eleve hátrányos helyzetben vannak a közelmúltban vagy a jelen időszakba nyugdíjba vonulókkal. És akkor még nem is szóltam arról, hogy akik most vonulnak vagy egykét évvel ezelőtt vonultak nyugdíjba, jellemzően azért még olyan egészségi állapotban vannak, hogy jövedelmüket képesek kiegészíteni, szemben az időskorúakkal, akik már netán évtizedek óta a nyugdíjasok keserű kenyerét eszik. (9.20) Ezért is a magunk részéről jó szívvel támogatjuk a kormány a ma törekvését, szándékát, hogy differenciált nyugdíjemelés történjék, az értékmegőrzés szem előtt tartásával. (Mádai Péter: Ez szociális kérdés, nem nyugdíjemelés!) Végezetül engedjék meg, hogy a nyugdíjemelés kapcsán hozzam szóba a nyugdíjkorhatár ügyét. Közismert a népesség rohamos fogyása, az átlagéletkor európai mércével alig mérhető csökkenése, ami önmagában is indokolja a társadalom ellenérzésével kísért nyugdíjhatárfelemelés felülvizsgálatát. Mindaddig, amíg a jelzett kóros társadalmi folyamatokkal kell szembesülnünk, meggyőződésem, hogy a nyugdíjkorhatár visszaállítása elkerülhetetlen szükség, az megfelel a már nyugdíjban levők vagy ahhoz közelállók érdekének csakúgy, mint a fiatalság érdekének. A korhatár visszaállítása ugyanis az ugyancsak pusztít ó munkanélküliség radikális csökkentésének egyik hathatós eszköze. Kérem, fontolják meg javaslatomat a békés nyugdíjas évek meghosszabbítása érdekében, valamint a munkából kiszorult fiatalok elhelyezkedési esélyeinek javítására. Köszönöm megtisztelő figyel müket. (Taps a kormánypárti padsorokban és MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Kétperces hozzászólásra kért lehetőséget Őry Csaba képviselő úr. Megadom a szót. (Közbeszólások balról: Lehet kétpercest kérni?) Igen, lehet. DR. ŐRY CSABA (Fidesz) : Elnök úr! Tisztelt Ház! Valami probléma lehet a mikrofonnal, mert már az előző hozzászólás kapcsán jeleztem, hogy szeretnék reagálni, és valójában Nagy Sándor képviselőtársunk hozzászólásához szeretnék néhány megjegyzést fűzni. Azzal kezdte képv iselőtársunk, hogy méltatlannak tartja ezt a mostani vitát, és azt kell mondanom, hogy ezzel a megállapítással teljes mértékben egyetértek. Nagy Sándor úgy emlí... - úgy említett elégedetlenségéről (Vargáné Kerékgyártó Ildikó: Nyögd már ki!) , úgy szó lt elégedetlenségéről, mintha nem ismerné azt, hogyan folyik, hogyan működik a kormányzati előkészítő munka, mintha nem tudná azt, hogy egy műhelymunka kereteiben újabb és újabb számok
