Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 29 (14. szám) - Személyi ügy: - A politikusokról és más közéleti személyiségekről, valamint azok családtagjairól az előző parlamenti ciklusban folytatott törvénytelen és titkos adatgyűjtést vizsgáló bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
632 hogy a két ellenzéki pártnak annyi helyet adunk, hogy az egyharmadot elérjék - mert itt még az egyharmadot sem érik el , akkor korrekt módon tudnak működni ennek a ciklusnak a feltételei kö zött is a bizottságok. Önök föltehetik a kérdést, hogy vajon nem szamárságe az, amit én mondok, vajon nem olyasmit kéreke számon szemben a Házszabály betűjével, amit épeszű kormánytöbbség nem követ el. Nem, tisztelt képviselőtársaim! Az előző ciklusban i s volt egy sajátos állapota a parlamentnek, az, hogy volt egy 72 százalékos többség, és ezen úgy segítettünk - talán még emlékeznek rá , hogy egyrészt egy csomó 20 százalékos meg 80 százalékos szabályt vezettünk be, ami korábban nem volt, másrészt az alko tmányozásban kimondtuk azt, hogy az előkészítésnél öt párt egyetértése kell ahhoz, hogy a javaslat egyáltalán bekerülhessen a plénum elé, és 80 százalékos szabályt vezettünk be. Tehát van precedens arra, hogy olyan szabályokat vezettünk be az adott ciklusr a, amelyek figyelembe veszik azt a sajátos helyzetet, ami a választások nyomán előállt. Most egy másfajta sajátos helyzet van. Nem az a helyzet, hogy 72 százalékos többsége van a kormányoldalnak, csak 60 százalékos többsége van, és 40 százalék az ellenzék - az MSZP és az SZDSZ ; ezt is figyelembe kell venni, ha valóban az a célunk, hogy a vizsgálóbizottság paritásos vizsgálóbizottság legyen. Tehát ez az az összetétel, ami szerintem megoldja a problémát. Őszintén kíváncsi vagyok arra, hogy önök akarjáke ez t. Nem kötelesek akarni, semmi sem kötelezi önöket erre, csak a demokratikus politikai illem. Végül még egy megjegyzésem van, az elnök személyéhez. Az előterjesztő azt írja be, hogy "az érintett kormány ellenzékéhez tartozó" valaki legyen az elnök. Ez egy szokásos gyakorlat. De mi az, hogy érintett? A Házszabálynak az Alkotmánybíróság által hatályon kívül helyezett passzusa - amelyet azonban az Alkotmánybíróság azért helyezett hatályon kívül, mert a független képviselők státusát nem oldja meg - azt mondja, hogy ha a tárgy a kormány, valamelyik minisztérium vagy valamelyik állami szerv tevékenységére vonatkozik, akkor kell az érintett kormány ellenzékéből állítani az elnököt. Nem arról beszél a Házszabálynak ez a bizonyos passzusa, hogy ha valamelyik kormány ideje alatt történt az esemény, akkor kell az ellenzéknek adni az elnököt. Tehát szerintem semmi alapja nincs annak a dolgok jelenlegi stádiumában - amikor kiderült, hogy nem a titkosszolgálatok, nem a kormány s a többi, hanem csak valahogy lebeg ez a bizo nyos titkos vizsgálódás, adatgyűjtés , hogy a jelenlegi kormánytöbbség adja a bizottság elnökét. Itt egyetlenegy esemény történt: a miniszterelnök kijelentése. A vizsgálat valójában arról szól, hogy igazat mondotte a miniszterelnök, amikor ezt a kijelent ését tette, vagy félrevezette a társadalmat. Erről szól tényszerűen a vizsgálat, hiszen arról nincs szó - még az előterjesztő által adott megfogalmazásban sincs szó arról , hogy a kormány, bármelyik minisztérium, bármely állami szerv szerepet játszott vol na ebben a valamiben. Tehát semmi sem indokolja azt, hogy az előző ciklus ellenzéke adjon most elnököt a bizottságnak. Semmi sem indokolja. Ha önök valamit tudnak, akkor mondják meg, én nem találtam benne semmit. Ennyit akartam mondani a tárgyról. Tehát ja vaslom, hogy alakuljon meg a bizottság. Jó lenne módosítani a tárgy megjelölését; ezt az idő miatt nem javaslom, de örülnék neki, ha megtennék. (20.10) (Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Feltétlenül módosítani kell a tagságot, és az ügyrenddel kapcsolatban azt a kétharmadosegyharmados szabályt be kell vezetni ahhoz, hogy tartsuk azt az elvet, ami miatt a vizsgálóbizottságok létrejöttek, ahhoz, hogy egyáltalán a dolog működjék. Még szeretnék egy megjegyzést tenni: a z az ötlet, hogy az ellenzéki képviselők közé kell sorolni a független képviselőt, amit az előterjesztő az indoklásban az időkeretek felosztásában szokásos gyakorlat analógiájára vezet be, szerintem teljesen alkalmatlan és indokolatlan.
