Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 29 (14. szám) - Személyi ügy: - A politikusokról és más közéleti személyiségekről, valamint azok családtagjairól az előző parlamenti ciklusban folytatott törvénytelen és titkos adatgyűjtést vizsgáló bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
631 A harmadik kérdés, amivel foglalkoznom kell, egy nagyon fontos kérdés, a bizottság összetétele. Ugyanis az önök javaslata azt mondja, hogy a vizsgálóbizottság 10 tagból áll, méghozzá úgy, hogy 3 fő fideszes, 2 fő MSZPs, 1 fő SZDSZes, 1 kisgazda, 1 MDFes, 1 MIÉPes, 1 független. Tehát a 10 tagból 1 független, marad 9, ebből a 9ből 3 az ellenzéki - három! - és 6 a kormányt támogató frakcióból. Itt kell egy kitérőt tennem egy fontos kérdésben. Sok szó esett már arról m ájus vége, június eleje óta, hogy a mi parlamentünkben van egy sajátos helyzet, hiszen van egy kormány, amellyel kapcsolatban három párt kötött egymással két részletben - merthogy a vezető kormánypárttal különkülön kötött a két kis párt - koalíciós megáll apodást. Tehát ha úgy tetszik, a kormányban ez a három parlamenti frakció van jelen, miközben a kormányban jelen van még egy negyedik párt, az MDNP, amelyik nem jutott be a parlamentbe, de több államtitkárt is ad a kormányba; és ezenkívül van egy negyedik parlamenti frakció, a MIÉPfrakció, amelyik nem tagja a kormánynak, és ilyen alapon ellenzékinek szokás tekinteni. Azt gondolom, hogy ez közjogilag nem helytálló, ugyanis - most függetlenül attól, hogy milyen politikai nézeteket vallanak a parlament különb öző frakciói, ami bizonyos tekintetben a magánügyük, és függetlenül attól, hogy a MIÉP frakcióvezetőjének felszólalását milyen kemény tapsban részesítik a jelenlegi kormány mögött álló másik három frakció képviselői - ez politikai kérdés, és nem közjogi ké rdés. Közjogi aktus a magyar parlamenti rendszerben, amely a kormány mögött álló frakciókat definiálja, egyetlenegy van, nevezetesen a kormányprogramról és a miniszterelnök személyéről való szavazás. Nem véletlen, hogy ez az egyetlen olyan szavazás az alko tmány szerint, amikor az összes képviselőnek plusz egy főnek kell szavazni. Ilyen nincs több, mert ez definiálja, hogy ki áll a kormány mögött, és ki áll vele szemben! Azt állítani, hogy a MIÉPfrakció ellenzéki frakció... - elnézést kérek, vicc! A MIÉPfr akció ott áll e mögött a kormány mögött, megszavazta a kormányprogramot, és élvezi a bizalmát a jelenlegi miniszterelnök. Ezt fejezte ki ez a bizonyos augusztus 8ai szavazás. Az, hogy emellett szinte minden kérdésben együtt szavaznak, ez már, ha úgy tetsz ik, hab a tortán. Ebben a helyzetben azt mondani, hogy a bizottságnak legyen 2+1, 3 ellenzéki tagja - tehát azokból a pártokból, amelyek nem szavaztak a miniszterelnök megválasztására és a kormányprogramra , és legyen 6 tagja arról az oldalról, akik a min iszterelnök mögött állnak, többek között ebben a kérdésben is, mint ezt a sajtóból jól tudjuk, ez azt jelenti, hogy az előterjesztő nem kívánja azt az elvet érvényesíteni, amely elv az előző ciklus valamennyi vizsgálóbizottságában érvényesül, tehát a parit ásos elvet, vagyis azt az elvet, hogy a bizottság ne dönthessen olyan jelentésről, amelyet csak a kormány támogatói vagy csak az ellenzék akar. Ez tehát szakítás azzal, amit az előző, 72 százalékos kormánytöbbség a Házszabály kialakításakor négy évvel ezel őtt kialakított. Vegyük ezt észre! Természetesen semmi sem kötelezi önöket arra, hogy más bizottsági összetételt kezdeményezzenek, és arra sem, hogy más bizottsági összetételt szavazzanak meg, én mégis azt tanácsolom, azt javaslom a jelenlegi kormány mögöt t álló négy frakciónak, hogy fontolják meg, nem kellenee olyan bizottsági összetételt és olyan működési rendet kialakítani ennél a vizsgálóbizottságnál is meg a többi vizsgálóbizottságnál is, ami még ebben a ciklusban megalakul, amely nem arra irányul, ho gy a jobb oldali kormánytöbbség vizsgálóbizottsági jelentését a maga egyoldalú álláspontjával alakítsa ki, leszavazva a jelenlegi két frakcióból álló ellenzéket. Erre nézve módosító javaslatot is készítettem, amely úgy oldja meg ezt a problémát, mert szeri ntem csak így lehet megoldani - ha önök más javaslatot is tudnak, akkor érdekel, és kíváncsian várom , hogy valamelyest módosítja a megoszlását a képviselőknek. De ez nem elég, mert a MIÉP meg a függetlenek jelenlétét így nem lehet kezelni, tehát az a jav aslatom, hogy mondja ki azt a bizottság ügyrendje - minden bizottságé, amit ebben a ciklusban létrehozunk , hogy a bizottság jelentését és ügyrendjét csak kétharmados többséggel lehet elfogadni, és egyharmad is elég ahhoz, hogy a bizottság valakit meghall gasson vagy valamilyen anyagot bekérjen. Ha ezt illesztjük azzal,
