Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 8 (8. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 1997. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. VASTAGH PÁL (MSZP):
56 engedélyek kiadását, és ha ez esetleg alkotmányjogi visszásságot valósítana meg, akkor a kettő közül vajon melyik a nagyobb súlyú. Gönczöl Katalin a Magyar Nemzetben megjelent nyilatkozatában azt várja a parlamenti vitától, hogy az növelheti a politikuso k és az országos, valamint helyi hatóságok érzékenységét az alapjogok iránt. Az elvárást én azzal szeretném megtoldani, hogy a vita remélhetőleg egyértelmű és határozott igen választ ad arra a kérdésre, vajon kellett vagy kelle nekünk egyáltalán ombudsman . A madridi ombudsmankonferencián elfogadott konklúziók egyik pontja magányos farkasnak nevezi az ombudsmant. Én azt szeretném, hogy a magyar ombudsman farkas helyett legyen inkább az ártalmas parlagfüvet és az egyéb alkotmányellenes visszásságot kigyomlá ló bárány, a magányos jelzőt pedig felejtse el, hiszen a működését az Országgyűlés figyelme és a buzgón panaszkodó állampolgárok teljes bizalma övezi. A felszólalást azzal szeretném befejezni, hogy köszönet illeti az országgyűlési biztosokat és a hivatal m inden dolgozóját a polgárok alkotmányos jogainak széles körű, hatékony védelméért és a gondosan megszerkesztett beszámolóért. A további munkájukhoz sok sikert és változatlanul elkötelezett lelkesedést kívánva a beszámolót a FideszMagyar Polgári Párt képvi selőcsoportja nevében őszinte meggyőződéssel elfogadásra ajánlom. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm, képviselő úr. A következő hozzászóló dr. Vastagh Pál, a Szocialista Párt előadója. Tessék parancsolni, képviselő úr! (12.50 ) DR. VASTAGH PÁL (MSZP) : Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és helyettesének, a kisebbségi jogok biztosának és az adatvédelmi biztosnak az éves jelentése, azok vitája a z Országgyűlés számára nem rendhagyó feladatot jelent, hiszen a törvényi szabályozás is különös fontosságot, különös jelentőséget tulajdonít ennek a beszámolónak. Az éves beszámoló az az intézmény, amit az ombudsmanok talán leghatékonyabb, legdemonstratíva bb eszközének tekinthetünk. Ellentétben más szervezetektől érkező beszámolókkal - amelyeket szép számmal kapnak a Ház tisztelt tagjai - nem egyegy részterületről van szó, nem a gazdaságról vagy a pénzügyekről csupán, hanem ezekben a beszámolókban egy pont os képet, tükörképet kapunk az ország közállapotairól, az állampolgárok közérzetéről, a jogállam helyzetéről, az emberi jogok állapotáról Magyarországon. Ezért tehát a tanulságok jóval szerteágazóbbak, a politika, a kormány, a jogalkotás és a jogalkalmazás számára egyaránt találunk olyan elemeket, amelyek hasznosíthatók, és amelyek irányt adnak a gondolkodásunknak és a tevékenységünknek is. Nagyon érdekes összevetni ennek a három beszámolónak a tartalmát - hiszen azt mondjuk, hogy ez egy tükör előttünk, az ország előtt - más jelentésekkel, amelyek tárgyukban összekapcsolódnak az ombudsmani beszámolóval. Átnéztem az Európai Bizottság jelentését, az emberi jogokra vonatkozó megállapításait, az Amnesty Internationalt, a Helsinki Bizottság jelentéseit, és talán nem véletlen - és ez egyben a beszámolók hitelességét is alátámasztja, bár egyáltalán nem szorulnak rá ilyen külön összevetésre , hogy bizony egybeesnek a megállapítások. Ugyanazok a problémák kerülnek nemzetközi fórumon is szóba, mint amit Magyarországon az állampolgári jogok biztosai szóvá tesznek, ugyanazokban a körökben jelennek meg az átmeneti társadalom konfliktusai. Ezek az intézmények, az ombudsman intézménye meggyökeresedett a magyar jogrendszerben, azzal együtt, hogy nyilvánvalóan ennek jogtörtén eti előzményei nem voltak. A magyar jogrendszerben ismeretlen ez az intézmény. Elsőként 1989ben, a '90es alkotmánymódosítások során került be a Magyar Köztársaság alkotmányába; a háború előtti jogrendszer sem ismerte ezt az intézményt. Mégis úgy érzem, h ogy ez alatt a rövid idő alatt - hiszen gyakorlatilag 1995 nyarától
