Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 29 (14. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény és ezzel összefüggésben egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BALSAI ISTVÁN, az MDF
549 Egyébkén t azok a pragmatikus érvek is a javaslat mellett szólnak, hogy - a már kihirdetett és itt ma is szóba hozott büntetőeljárási törvény szerint, amely 2000ben lép hatályba - a nyomozás súlypontja a jelenlegi rendőrségi dominancia helyett az ügyészséghez kerü l át. Ezért - klasszikusan a végrehajtó hatalomhoz kapcsolódó jogok és kötelmek gyűjteményeként - a büntetőeljárásban gyakorolt kitüntetett és elsődleges szerep természetesen kormányzati szerep kell hogy legyen. A javaslat egyébként a kormányprogramhoz is szervesen illeszkedik, hiszen a szervezett bűnözés elleni fellépést erősítő Btk., Be. és egyéb rendészeti szabályokat módosító, később tárgyalásra kerülő törvénycsomag szerves tartozéka. Ezt előbb kezdtük el tárgyalni, de ezek természetesen összefüggő kérd ések, és a büntetőeljárási törvénytervezet változásaihoz is teljes mértékben igazodik, így teljesen koherens a kormány egyéb, a büntetőjog egészét érintő elképzeléseivel. Ezek a kormányprogramból törvényjavaslattá formálódó indítványok természetesen csak ú gy valósulhatnak meg hatékonyan, ha az ügyészi szervezet kormányzati alárendeltségbe kerül, és más, erre illetékes szakminiszterekkel való szoros együttműködés formájában a kormányzati felelős személyen keresztül a nem azonos alkotmányos helyzethez képest azonosságot teremt a kormány programjának egységes végrehajtása érdekében. Nem is képzelhető el más megoldás, legalábbis ami hatékony együttműködésben tükröződhetne. A szervezett bűnözés visszaszorítására kidolgozott összehangolt jogszabálymódosítások és kormányintézkedések egyik legfontosabb eleme, hogy a helyzetért felelős kormányzat megfoghatóan is felelős legyen mindenért, ami ebbe a körbe tartozik. Ezt szolgálja a javaslat, és ahhoz, hogy ez sikerrel járjon, biztosítani kell az irányító miniszter norm atív utasítási jogát, a cél érdekében követendő ügyészi gyakorlat elvi alapjainak meghatározását, egyfajta ügyészi gyakorlat kialakítását, ami jelenleg hiányzik. A hatályos törvényben ugyan van ilyen lehetőség, a legfőbb ügyész lehetőségei közé tartozik, é s belátása szerint gyakorolhatna elvi iránymutatást, de ilyen kötelezettség - hangsúlyozom - a hatályos törvényben nincsen. Tehát nincs ez a kötelezettsége, ennek megfelelően, amennyire tudjuk, ennek a gyakorlata is hiányzik. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A tények azt mutatják, hogy az elmúlt években az ügyészség elvi szinten - még egyszer hangsúlyozom: nem a napi büntetőeljárási feladatok ellátása terén - inkább a kormányzati kinyilatkoztatások után lépett ahelyett, hogy a bűnüldözésben e lfoglalt kiemelkedő szerepe és hatalma folytán az eseményeknek elébe próbált volna menni. A mai bűnügyi helyzet pedig, úgy gondolom, sem a passzív szemlélődést, sem kizárólag a felügyeleti jog gyakorlására szorítkozást nem engedi meg. Az ügyészségnek be ke ll illeszkednie a szervezett bűnözés leküzdésére összeállt kormányzati rendszerbe. Ez a véleményünk, ezt szeretnénk, ha elfogadnák tisztelt azon képviselőtársaim, akik egy ideológiai és egy aktuális politikai szándéktól vezéreltetve most azt nyilvánították ki vezérszónokok útján, hogy ezzel nem értenek egyet. Tisztelt Képviselőtársaim! Feltehetően az alkotmánymódosításról szóló javaslatnak legneuralgikusabb pontja a 3. § második fordulata, az a bizonyos konkrét utasításadási jog. Szó szerint idézem - nem ár tana, hiszen akkor mindjárt látjuk, mivel állunk szemben : "Az igazságügyminiszter kivételesen írásban, indoklással ellátott egyedi utasítást is adhat a legfőbb ügyésznek olyan intézkedésre, amelyet az ügyész mérlegelési jogkörében eljárva tehet. Az utas ítás azonban nem irányulhat ügyészi intézkedéstől való tartózkodásra, az eljárás folytatását akadályozó ügyészi intézkedésre, továbbá a vádemelésről és a vád módosításáról való döntésre, illetőleg nem érintheti az eljáró ügyész személyét." Akkor vajon mire irányulhat - kérdezem én, tisztelt képviselőtársaim , miről vitatkozunk? Meg kell említenem: véleményem szerint a javaslat ilyen szigorú, mármár a benne foglalt jogosítványt kizáró szabályozása tulajdonképpen nem is túlságosan indokolt, hogy a javaslatb an benne maradjon. Megfontolandónak tartom, hogy amennyiben az elfogadásnak az lenne az egyetlen módja, hogy ez a fordulat elvi és gyakorlati okokból szükségese... - mert hiszen azt azért mindannyian tudjuk, hogy egyedi ügyben történő bármilyen beavatkozá s fogalma nagyon rosszul cseng, és a demokrácia, a jogállam kiszélesedésének iránya ellen hangozhat, még ha nem is így van, és mint olvasható és
