Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 28 (13. szám) - A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - NÉMETH ZSOLT (MDF):
473 Ugyanak kor szembesülnünk kell azzal is, hogy az elbontandó reklámtáblák egy része nem közterületen, hanem magántulajdonú földrészleten kerül elhelyezésre. Meg kell vizsgálni, vajon nem követneke el birtokháborítást a közútkezelő kht. munkatársai feladatuk elvégz ése során. További gondot okozhat, hogy e módosítási javaslat sem határozza meg a jelzés, reklámtábla elhelyezése kapcsán a lakott területen kívüli terület fogalmát. Van, ahol a törvény ennek szinonimájaként külterületet említ. Egyértelművé kellene tenni, hogy itt nem a nullával kezdődő helyrajzi számú földrészletekről, hanem a "lakott terület vége" táblán túli területről van szó, erről miniszter úr is említést tett expozéjában. Szintén definiálni kellene, hogy a közút területének nem közlekedési célú igény bevételekor az előírt feltételektől való eltérés esetén az igénybe vevő alatt kit értünk. Engedély nélküli útépítésnél, illetve az engedély nélküli használatbavétel esetén az építési hatóság az építtetőt kötelezi bírság megfizetésére. Viszont nem tudjuk, h ogy az igénybe vevő alatt az építtetőt vagy a kivitelezőt kelle értenünk. Ugyancsak a közlekedés biztonságát szolgálja az az egyetlen szóból álló módosítás, mely arról rendelkezik, hogy a közút lezárása vagy forgalmának korlátozása érdekében kihelyezett k özúti jelzéseket a munka befejezésekor, illetve az ok megszűnésekor - és itt az új szó: - "haladéktalanul" el kell távolítani. Nincs annál demoralizálóbb a közúti közlekedési szabályok betartása tekintetében, mint amikor indokolatlan sebességkorlátozással vagy egyéb tiltással találkozunk egy építés alatt álló útszakaszon. A kivitelezők gyakran feledkeznek el arról, hogy a munkaidő vagy a kivitelezés végeztével elfordítsák, lefedjék vagy eltávolítsák a korlátozó táblákat. E mulasztást amolyan bocsánatos bűnn ek tekintik. Azzal szemben mindenképpen az, mintha ki sem helyeznék őket. Ez a fajta bakterszemlélet - hogy abból még soha nem volt baj, ha a sorompó le volt eresztve - odavezethet, hogy akkor sem hiszünk az egyenetlen úttest, egyéb veszély vagy sebességko rlátozó tábláknak, ha az valóban indokolt. A törvényjavaslat legjelentősebb módosítását véleményünk szerint a 12. § jelenti, annak is az (1) bekezdése: "A közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért az úttesten kívül végzett közműépítési vagy f enntartási munka kivételével igénybevételi díjat kell fizetni." Tehát az úttesten végzettért kell fizetni. Mit jelent ez a módosítás? A törvény hatálybalépését követően, ha bármely infrastrukturális beruházás, gáz, csatorna- vagy más közműépítmény fenntar tása érinti az úttestet, igénybevételi díjat kell fizetni. A törvényjavaslat más helyen is védeni, óvni kívánja az út állapotát, például lehetővé teszi a közút lezárását, forgalmának korlátozását csupán a közút állagának védelme miatt, "egyéb ok miatt" rés z helyett került ez a meghatározás a törvénymódosításba. A közúti ágazat érdekeinek megjelenése azonban az előbb említett 12. § kapcsán a leghangsúlyosabb. Koncepcionális váltásnak érzem ezt a módosítást. Tíz évvel ezelőtt, a törvény születésekor az állami útban állami vállalatok helyezték el az állami közszolgáltató vállalatok amúgy közcélú vezetékeit. Azt hiszem, nem nagyon kell hangsúlyoznom, hogy a helyzet azóta mennyire megváltozott. Időszerűnek tartjuk annak érvényesítését, hogy ha valaki a közútkezel ő érdekén kívül álló okból korlátozza a forgalmat, más célra veszi igénybe az utat, mint amire szolgál, akkor fizessen díjat ezért mindamellett, hogy a közműépítés esetén visszaállítja az eredeti állapotot. (Molnár Róbert helyét a jegyzői székben Vidoven Á rpád foglalja el.) Itt hadd térjek ki erre is néhány mondat erejéig. Gyakran éri vád a közútkezelőt, hogy egy nyomvonalas közműépítés után, mikor előírja nyomvonal helyreállítását követően a pálya egész keresztmetszetében aszfaltburkolat építését, akkor a közműépíttetővel fizetteti meg a közműépítés nélkül is aktuálissá váló burkolatmegerősítéseket. Természetesen az is igaz lehet, hogy a magyarországi talajviszonyok mellett sok esetben a leggondosabb helyreállítással sem sikerül a közműépítés előtti minőség biztosítása. Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy szoros együttműködés, adott esetben érdekegyeztetés elengedhetetlen a közútkezelő és az infrastrukturális fejlesztést végző beruházó között. A beruházó
