Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 28 (13. szám) - A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - KATONA KÁLMÁN közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
466 (15.50) Azon jogosítvány megadásával, hogy a közlekedési hatóság mellett a jövőben a közút kezelője is eltávolíthatja a közutak mentén szabálytalanul elhelyezett, közlekedést zavaró reklámtárgyakat és berendezéseket, tová bblépünk a közutakon a rendteremtés irányába. Ily módon a közutak üzemeltetési, fenntartási felelőssége mellé intézkedési jogosítványok is társulnak. Ezzel elérhető, hogy gyorsabban és hathatósabban szüntethetők meg a közutakon a forgalom biztonságát veszé lyeztető tényezők. Ugyancsak balesetmegelőzési megfontolásból javasoljuk, hogy a közutak kezelői számára kötelező legyen a balesetek adatainak nyilvántartása, amely egyúttal nélkülözhetetlen feltétele a megelőzésnek is. A teljes körű szabályozá s megteremtésének igénye vezényelt bennünket a taxiállomások igénybevételére vonatkozó törvénymódosítással, illetve a személyszállítást érintő új rendelkezések beiktatásával. A taxitevékenység szabályozása tekintetében a kormány ez év júliusában már rendel kezett. Az ártörvény módosításával pedig ez év szeptember 1jétől nyílt meg a lehetőség a települési önkormányzatok számára, hogy maximált tarifát állapítsanak meg. Ezzel a lehetőséggel a Fővárosi Önkormányzat már élt is. A teljes körű szabályozásból hiány zott még a drosztok használatának rendezése, amelyről gyakran napi viták és nézeteltérések keletkeztek a tevékenység végzése során. Törvénymódosítási javaslatunk felhatalmazást ad az önkormányzatok részére, hogy a település területén lévő taxiállomások igé nybevételét szabályozhatják. Hangsúlyozom, hogy ez utóbbi feltételes lehetőséget és nem kötelező feladatot ad az önkormányzat számára. Ezért a javaslat nem érinti az önkormányzati törvényt; szakmai jellegénél fogva pedig az ágazati törvénybe tartozónak íté ljük. Szintén a személyszállítást érinti az a kezdeményezésünk, amely e tevékenység jogosulatlan végzését is bírságolhatóvá teszi. Eddig ez a lehetőség csak az áruszállításra vonatkozott. Ezáltal jobban kikényszeríthető a tevékenység végzéséhez jogszabályb an előírt engedélyek beszerzési kötelezettsége, és eredményesebb fellépés várható a kontárkodással szemben. Az ellenőrzési jogkörök újraszabályozásával követjük az uniós szabályozást, amikor a köztestületi engedélyezés mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a hatósági ellenőrzés. Társadalmunk tagjainak döntő többsége nap mint nap igénybe veszi közútjainkat, ezek léte vagy nem léte alapvetően befolyásolja életünket. A törvény eddigi alkalmazása során felmerült gyakorlati problémákat hárítják el azok a tervezett rendelkezések, amelyek pontosítják az utak építésére, forgalmának korlátozására és az utak megszüntetésére vonatkozó szabályokat. A mindennapi élet tapasztalatai alapján vált szükségessé a közút lezárására, illetőleg forgalmának korlátozására jogosultak k örének bővítése a tűzoltósággal és a fegyveres erőkkel. Ugyanakkor a javaslat kötelezettséget állapít meg az okok megszüntetésével a lezárás és a korlátozás feloldására. A szükségesnél nagyobb mértékű vagy hosszabb időtartamú lezárásból eredő kárt pedig az intézkedő szerv köteles megtéríteni. Lényeges eleme a törvényjavaslatnak, hogy a közlekedési hatóság adatkezelési tevékenységének szabályozásával megteremti az összhangot az adatvédelemről szóló törvénnyel. A közlekedési hatóság a közúti közlekedési szake mberek és a közúti járművezetők vizsgáztatásával összefüggő személyes adatokat csak a törvényben meghatározott garanciális szabályok figyelembevételével kezelheti és dolgozhatja fel. Tisztelt Ház! Öt országgyűlési bizottság vette napirendjére és tárgyalta meg a javaslatot. Előterjesztésünket mind az öt bizottság általános vitára alkalmasnak találta. A környezetvédelmi bizottságban megfogalmazódott az az igény, hogy mutassuk be a környezeti hatástanulmányokat, továbbá a polgári törvénykönyvvel és a reklámtör vénnyel való összhang meglétét. A törvénytervezet - amint arra már utaltam - elsősorban pontosító rendelkezéseket, garanciális szabályokat javasol beépíteni a hatályos ágazati törvénybe. A tervezett intézkedések környezetvédelmi szempontból nem okoznak ala pvető változást, összhangban állnak a polgári törvénykönyvvel és az önkormányzati törvénnyel is. A reklámtörvényt pedig a hatályos szöveg pontosító kiegészítése nem érinti.
