Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 8 (8. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Dr. Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának expozéja az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 1997. évi tevékenységéről szóló beszámolóhoz - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ adatvédelmi biztos:
46 fakad. Az adatkezelők évente jelentést tesznek az információszabadsággal, illetőleg adatvéd elemmel kapcsolatos joggyakorlatukról, továbbá megkezdte munkáját az adatvédelmi nyilvántartás, amelyet egyébként az Európai Unió irányelve ugyancsak kötelezően ír elő az uniós tagállamoknak. Ha ezt a dinamikus fejlődést nézzük, akkor ehhez hozzá szeretném tenni azt, hogy ugyanakkor igen fontos dolog - és azt gondolom, hogy ez pozitív fejlemény , hogy az ügyszám rendkívüli növekedése megállt, és az idei évre szóló becsléseim szerint valószínűleg stabilizálódik az évi ezer vizsgálat táján, amit azért tartok nagyon fontosnak, mert ez egyfelől az adatvédelem és az információszabadság intézményesülését bizonyítja, másrészt pedig ehhez hozzátartozik az is, hogy rossz jelzés a társadalom részéről az, amikor az ombudsmanokat mérték nélkül árasztják el a panaszokka l. Tehát a társadalom és a jogszolgáltatás egészségének a jele az, ha az ügyszám növekedése megáll - legalábbis az én álláspontom szerint. Nagyon érdekes az, hogy a nagyon dinamikus fejlődés mellett meglepő stabilitást is tapasztalunk az adatvédelmi biztos statisztikáit áttekintve. Az egyik ilyen nagyon fontos és érdekes stabilitás, hogy három éve vagy negyedik éve nagyjából változatlan a vidékifővárosi ügyszámarány és panaszok aránya. A panaszok 60 százaléka érkezik Budapestről, az ügyszám 40 százaléka vi dékről. Az összes ügyszámban ez másképp fest, mert a nem hivatalból indított, de a központi közigazgatás budapesti létezésével kapcsolatban a jogszabályvéleményezéssel és egyéb hatáskörrel kapcsolatos ügyek elviszik az ügyszámot Budapest irányába. Ez szer intem pozitív dolog, a félig üres pohár esete. Mindenesetre örülök annak, hogy a panaszok 40 százaléka Budapesten kívülről érkezik. Ez talán azzal is összefüggésben van, hogy igyekszünk a jogpropagandatevékenységünket a Budapesten kívüli Magyarországra is - ha úgy tetszik - akár koncentrálni is. A vizsgálati statisztikáknak egy nagyon fontos és nem egészen örvendetes adata az, hogy az információs ágakat tekintve az információszabadságstatisztikám azt mutatja, hogy az ügyek 72 százaléka van az adatvédelem körében előterjesztve, és 10 százalék esik az információszabadság ügykörébe. Ha ezt a panaszokra számolom, akkor még nagyobb az aránytalanság, mert valamivel 7 százalék fölött van - 7,5 százalék - az információszabadságügyek aránya. Ez az éves statisztiká kat tekintve csökkenő arány, amit nem kell nagyon örvendetesnek tekintenünk, és nyilvánvalóan összefügg a magyarországi polgárosodás történetével is, amely alapján sokkal fontosabb az én házam, az én családom, az én személyiségem - az én házam: az én váram , szemben a közügyek iránti érdeklődéssel: számoltassuk el az államot az adó felhasználásáról és így tovább. Ugyanakkor a nemzetközi statisztikákat áttekintve ez nem olyan kirívó arány. A polgárokat természetesen külföldön is jobban foglalkoztatja a magá néletük, mint a közügyek. Nem könnyű Magyarországon információszabadságombudsmannak lenni. Nagyon erősen igyekszem lobbyzni az információszabadság érdekében. Már utaltam arra, hogy milyen fontos és pozitív következményei vannak egy szigorúan betartott inf ormációszabadságtörvénynek. (12.00) Ha az ügyeimet egy másik szempontból tekintem át, akkor azt látom, hogy a piac és a magánszféra az adatvédelmi biztos ügyforgalmában körülbelül 20 százalékot tesz ki. Itt természetesen jelezni kell azt, hogy az adatvéde lmi biztos vizsgálati hatásköre az általános ombudsmanétól és a kisebbségi biztosétól ebben a tekintetben eltér, tehát a magánszféra egészében - amennyiben a magánszféra adatkezelő - az adatvédelmi biztos joghatóságába tartozik. Ez az ügyszám ugyan nem növ ekvő, de az elmúlt év tapasztalatai alapján azt mondom, hogy ezen ügyek súlya az én vizsgálataim tekintetében növekszik. Bankoknak, biztosítótársaságoknak, direktmarketingcégeknek, távközlési szervezeteknek a polgárok nagyon nagy mértékben kiszolgáltatott ak lehetnek, és a szerződési szabadság szép jelszava mögött itt gyakran kényszerek húzódnak meg; mint ahogy akár a munkaerőpiacon való kiszolgáltatást is felhozhatnám, amellyel kapcsolatban ugyancsak fontos ügyeim voltak, és ezen ügyek mindegyikében szembe kell néznem
