Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 15 (43. szám) - Személyi ügy: - A Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - MÉCS IMRE (SZDSZ):
4056 kialakításához tápot adnak. Olyan szempont is volt, hogy világosan el kell választani a kétharmados, konszenzust igénylő alaptörvényeket azoktól a további jogintézményektő l, amelyek már a kormány felelősségébe tartoznak és emiatt nem szükségeltetik a kétharmados egyetértés. A legnagyobb változás, ahogy a miniszter úr is említette, az euroatlanti integrációhoz való kapcsolódás és annak a világos útnak a felismerése, hogy a nyugateurópai és az euroatlanti integráció keretében egy nagyobb, tágabb hazának a részeivé fogunk válni. Rendkívül fontos ez a páneurópai, euroatlanti gondolat, amely ki fogja forrni a maga biztonsági architektúráját. Ma még nem látjuk pontosan ennek a biztonsági architektúrának a teljes struktúráját, de azt tudjuk, hogy ennek a legfontosabb bázisa és alapja a NATO lesz, ami az elmúlt ötven évben bizonyított, rendkívüli rugalmasságról tett tanúbizonyságot és a megváltozott helyzethez nagyon gyorsan és n agyon hatékonyan alkalmazkodni tudott. De nem szabad elfelejtenünk, hogy több európai integráló szervezet van, amelyik a biztonsággal is foglalkozik. Ezek közül a legjelentősebb a Nyugateurópai Unió, ami évtizedeken keresztül szunnyadó állapotban volt, mo st azonban szerepet kapott. Nem látjuk még pontosan, hogy az Európai Unió, a Nyugateurópai Unió és a NATO kapcsolatrendszere a jövőben hogyan fog változni, de ez a jelen okmány olyan meghatározásokat tartalmaz, hogy bármilyen irányban változnak az arányok , ezen az okmányon nem kell változtatni. Hosszú vita folyt arról, hogy milyen nemzetközi integráló szervezeteket vegyünk be a biztonságpolitikai alapelvekbe. Megállapodtunk azokban a legfontosabbakban, amelyek ebbe az okmányba kerülnek, és külön törvényben módot nyitunk vagy mód nyílik arra, hogy további, időközben, az eljövendő öttíz évben létrejövő újabb szervezetek számára is megnyíljon az a törvényes út, amit ebben az alapelvben fölvázoltunk. Igen jól sikerült a regionalitások, a középeurópaiságnak és a határon túli magyarság érdekei védelme felvállalásának a megfogalmazása azzal, hogy közösen kiókumuláltuk a határon túli magyarság boldogulásának a formuláját. Úgy gondolom, hogy ez Illyés Gyula szellemének megfelelő, olyan, ami senkit sem sérthet, semm ilyen más nemzetet, nációt nem sérthet, ugyanakkor stabil biztonságot nyújt a magyar nemzet bármely tagjának vagy részének. Nem akarom végigvenni az anyagot, hiszen ezt képviselőtársaim kézhez vehették és vizsgálhatták. Két dolgot szeretnék megemlíteni, am elyet a magam és a Szabad Demokraták Szövetsége részéről még fontosnak tartanánk, hogy az anyagba bekerüljön. Az egyik a cím. Az okmány jelenlegi címe: "A Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről". Van nekünk egy gyönyörű szavunk, a "honvéd" szó. Éppen 150 éve, hogy megszületett ez a gyönyörű szó, nem sokkal a reformkor után, nem sokkal a nyelvújítás után, a '48as forradalom hevében. A "honvédelem" szó a "honvéd" szóból ered, és úgy gondolom, hogy ezt a szót a magyar szövegben fen n kellene tartani. Vita volt erről az egyeztetésen, hogy nem lehet lefordítani, problémát jelent. A "verteidigung", a "defence" meg a többi szó megfelelő, azokra lefordítható, nem jelent problémát. De a magunk számára ennek van bizonyos érzelmi jellege, va n nemzeti értéke, úgy gondolom, hogy ezt meg kellene tartani, tehát "biztonsági és honvédelmi politikájának alapelveiről". A másik észrevétel az, hogy túl súlyossá vált a biztonságpolitikai rész ebben az anyagban, és túl kevés foglalkozik a fegyveres erőkk el, jelesül a Magyar Honvédség szerepével. Ezért úgy gondoltuk, hogy a 15. pontot ki kellene egészíteni egy egész rövid mondattal, amely az alkotmánnyal koherens módon meghatározná a fegyveres erők legfontosabb fejlődési irányát. Ez így szólna: "A meghatár ozott feladatoknak egy korszerű, ütőképes, rugalmas, a minőségi követelményeket előtérbe helyező, önkéntes fegyveres erő felel meg, amelynek kialakítását a haderőreform, a Magyar Honvédség közép- és hosszú távú átalakítása alapvető célkitűzésének kell teki nteni." Ezzel megalapoznánk a haderőreform magját és azt az irányt, hogy miképp kell a doktrínáknak és miképp kell a haderőreformnak ezt gyakorlati tervekre átalakítania.
