Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 15 (43. szám) - Személyi ügy: - A Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - PERLAKI JENŐ, a honvédelmi bizottság előadója:
4057 Évek óta abban is konszenzus van a politikai erők között - talán egy párt kivételével , hogy idővel önkéntes és hivatásos hadseregre célszerű áttérnünk, minden szempontból ez lenne az előnyös. A vita közöttünk ennek az ütemezésében van. Mi úgy látjuk, hogy a NATOba való belépés alkalmával, a NATOintegrációval kapcsolatban, amikor a hads eregünket modernizálni kell, amikor sokkal jobb eszközökkel kell ellátnunk, akkor a bonyolult, precíz eszközök használatához nagyobb szakértelem, kevesebb ember és jobban képzett katona, nagyobb hivatástudatú katona kell. Sajnos én is azt tudom mondani, ho gy évtizedek vagy talán évszázad során a magyar fiatalokból kiölték az egészséges hazaszeretetet, és ebben nem a magyar fiatalok a hibásak, hanem az a rettentő rossz történelmünk, ami volt, hiszen legtöbbször idegen célokért idegen világháborúkba kellett m enni idegen koalíciókban, és pusztult a magyarság. Tehát nem csoda, ha kialakult a passzív rezisztenciának egy ilyen válfaja, ami aztán a fiataloknál odáig ment, hogy nincs kedvük katonáskodni. (20.40) Ú gy gondolom, hogy ezt tudomásul kell venni, mert nem tudjuk megváltoztatni, illetve meg kell találnunk azokat az embereket, akikben él a hivatástudat az ország, a nemzet védelmére, és akik vállalják ezt a feladatot, akik élethivatásuknak tekintik; meg kell erősíteni őket. Meg vagyok győződve arról, hogy ha lehetővé tesszük, hogy önkéntesen lehessen katonai szolgálatot teljesíteni, ha vonzóvá tesszük a katonai szolgálatot, akkor a fiatalok jelentős része fog erre vállalkozni. Mindent egybevéve ezt a két módo sító indítványt kívánjuk becsatolni, és teljes egészében támogatni tudjuk a Magyar Köztársaság biztonságpolitikai és honvédelmi alapelveit, és javaslom az Országgyűlésnek is, hogy ezt kellő vita után fogadjuk el. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyancsak hozzászólásra jelentkezett Perlaki Jenő képviselő úr a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. PERLAKI JENŐ , a honvédelmi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnöknő. A honvédelmi bizottság nevében fogok beszélni, mert nem volt érkezésem megszólalni az előbb. A honvédelmi bizottság természetesen támogatja e javaslat általános vitára bocsátását. Nagyon röviden, katonásan fogom megindokolni, hogy miért. Azért, mert öt év távolában vagyunk attól a két e lvtől, amelyeket most összeépít ez a javaslat, és a NATObelépés közelsége már karnyújtásnyira van, így az ezzel kapcsolatos alapelveinket időszerű rögzíteni. Miért most? Azért, mert a miniszter úr és a hozzászólók is elmondták, hogy sorrendiség van. Az al apelvek elfogadását követően fog majd kialakulni a nemzeti katonai stratégia, és csak erre alapozva lehet ezt megírni. Ezt szükséges elfogadni, mielőtt a NATOval kapcsolatos törvénycsomag az asztalra kerül. És szükséges elfogadni, hiszen a washingtoni csú cstalálkozó idejére fogalmazzák majd meg a NATO stratégiai alapelveit. Erre viszont fel kell készülnünk. Milyen körülményeket tárgyalt meg a bizottság? Értékelte, hogy széles konszenzuson nyugszik a javaslat: öt párt egyetértésén, és alapos szakmai egyezte tések zajlottak le ezzel kapcsolatban. Felmerült, hogy hogyan kapcsolódunk a NATO nukleáris doktrínájához. Az előterjesztő képviseletében a válaszadók megnyugtattak azzal kapcsolatban, hogy nem ütközik nemzetközi egyezményekbe. Általánosabban fogalmazva: a z atomsorompó- és az atomcsendegyezmény tiszteletben tartása összhangban van ezekkel az alapelvekkel. Felmerült az, hogy a védelemmel kapcsolatos gazdaságpolitika hogyan kezeli a védelmi ágazatokat, kutatást, a termelést és a szolgáltatásokat. Az előterjes ztő képviseletében úgy fogalmaztak, hogy a 12. pont megfogalmazásaiba belefér az, hogy a hazai munkahelyek és a gazdaság erősítése, a munkahelyek szaporítása érdeke a védelemnek is és az országnak is. Ugyanakkor felmerült az is, hogy más országok, NATOors zágok elismerik az egyes tagországok azon jogát, hogy a saját védelmi ágazatukat bizonyos előnyben részesítsék.