Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 8 (8. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Dr. Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának expozéja az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 1997. évi tevékenységéről szóló beszámolóhoz - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. KALTENBACH JENŐ, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa:
40 inkább, mert e jogok védelmét a tavaly november 1jén hatályba lépett új gyermekvédelmi törvény a biztosok külön kötelességévé tette. Azt kell mondanom, hogy ezen a téren még igen sok mindannyiunk teendője. Az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság feltárása megkövetelte az alkotmány értelmezését. Ez sokszor nem volt könnyű feladat, hiszen az alkotmány nem egyszerűen tételes jogi norma, hanem meghatározott elv ek chartája. Ezért nem véletlen, hogy értelmezésünk során - ahol lehetett - messzemenően támaszkodtunk a mindenkire, így az országgyűlési biztosokra is kötelező alkotmánybírósági határozatokra. Természetesen az országgyűlési biztosok nem absztrakt normakon trollt végeznek, hanem alapvetően egyedi hatósági eljárásokat vizsgálnak, ami egyben eltérő feladatokat is jelent, de ugyanakkor biztosítja azt, hogy ne jöhessen létre tartalmi összeütközés az Alkotmánybíróság határozatai és az ombudsmanok döntései között. Hozzá kell tennem: további és nagyon lényeges érdemi különbség, hogy az ombudsman határozatai nem kötelezőek, ezek elfogadhatók, de vissza is utasíthatók. Az alkotmánybírósági határozatokon túl támaszkodtunk az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlatára, fi gyelemmel arra a körülményre, hogy Magyarország részese az Európai Emberi Jogi Konvenciónak, és a bíróság gyakorlata fontos útmutatóul szolgál a konvencióban és a magyar alkotmányban egyaránt megtalálható alapjogok értelmezésében. E döntések figyelembevéte lét azért is tartottuk fontosnak, mert ilyen módon orvosolni lehet olyan sérelmeket, amelyek miatt a bíróság a későbbiekben esetleg a magyar államot marasztalná el. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A felsorolt szempontok alapján 1997ben 9 33 alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásságot állapítottunk meg. Ezek orvoslására összesen 676 ajánlást tettünk. E kezdeményezéseknek kettős célja volt: érvényesíteni a polgárok alkotmányos jogait, valamint elősegíteni a jó közigazgatást. Azt reméljük, hogy emellett munkánk hozzájárul az alattvalóból polgárrá válás folyamatához is. Amennyiben ezt önök is így értékelik, akkor ehhez kérjük a tisztelt Országgyűlés további támogatását. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Meg adom a szót dr. Kaltenbach Jenő úrnak, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának, a J/4. számú beszámoló előadójának. DR. KALTENBACH JENŐ , a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa : Elnök Úr! Köszönöm a szó t. Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Magam is alkotmányos kötelezettségemnek teszek eleget, amikor megjelenek önök előtt, illetve tettem eleget, amikor az 1997. évről szóló beszámolónkat írásban eljuttattam önökhöz. Ez a beszámoló önök előtt fekszi k. Természetesen ennek megállapításaival részletesen nem kívánok foglalkozni, hiszen ez messze meghaladná a rendelkezésre álló időkeretet. Inkább az a szándékom, hogy néhány olyan, még el nem intézett, meg nem oldott feladatot, problémát ajánljak az önök f igyelmébe, amely az idei évi jelentésben ugyanúgy szerepel, mint az egy évvel korábbiban; tehát nem friss mulasztás, hanem korábbi. (Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Hadd kezdjem azzal, hogy ezek a mulasztások els ősorban normatív természetűek. Tehát elsősorban jogszabályalkotással függnek össze, ami nem jelenti azt, hogy a jogalkalmazás elleni panaszok elmaradtak volna. Ez érthető az én esetemben, hiszen egy olyan jogterület felügyeletét bízta rám a jogalkotó, amel yben a jogi dogmatika távolról sem olyan kialakult, mint az általános emberi jogok vonatkozásában, hiszen itt több évtizedes, hovatovább évszázados gyakorlattal van dolgunk. A kisebbségi jogvédelem esetében erről nincs szó, a rendszer kialakulatlan, illetv e a szemünk előtt alakul ki, ha úgy tetszik, mindnyájan részesei, többékevésbé alakítói vagyunk ennek a folyamatnak.
