Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 14 (42. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újból megnyitott részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
3842 alkotmányellenes, tehát a kamarai tagság nem kötelező, ez mindenki számára szabadon választott. Ha úgy gondolja, hogy f ölösleges pénzét nem tudja másba ölni, mint egy ilyen tesséklássék szervezet, és egykét korábbi jó tagtársának még biztosítja azt a lehetőséget, hogy íróasztala és titkárnője legyen, amely a lelki bajokkal küszködő kamarai tagoknak esetenként vigaszt is szolgáltathat. Tehát egy karitatív tevékenységet mindenféleképpen fölvállalhat. Azt gondolom, hogy ez a stílus az, ami idegesíti azokat a gazdálkodókat, akik ebben az ágazatban kénytelenek dolgozni. Mert akkor meg kell nekik világosan mondani: barátaim, '9 4ben még úgy láttuk - illetve '93ban, bocsánat, mert '93ban kezdtük el ezt a törvényt, s '94ben lett elfogadva kilencvenvalahány százalékos többséggel , hogy kell a kötelező tagság, és kellenek bizonyos állami hatáskörök, amelyeket átadunk neki, és í gy a szakmai ágazati irányítás egy részét magára az ágazatban dolgozókra ruházzuk rá úgy, hogy azt ők a legjobb belátásuk szerint és valóban azok érdekében fogják gyakorolni, akik őket fenntartják. (17.30) Változott az idő, változott a kormány, változott n émiképpen a társadalmi megítéltetés is, kiváltképp azóta, amióta egy Békés megyei úr mint kamarai gazdajegyző különböző búzaégetési akciókat kezdeményezett - kellően el nem ítélhető módon, ezt én is állítom. De nem az a megoldás, hogy mert egy bizonyos kam arai alkalmazott elkezd hülyeségeket csinálni, azért megszüntessünk egy rendszert! Azt gondolom, ezzel szemben úgy lehet fellépni, ha a kamara a saját embereit, a saját szolgáltatását valóban azok érdekében mozgatja és működteti, akik ebből hasznot kívánna k látni, illetve akik ezt a kamarai rendszert fenn is tartják. És ehhez mi kell? Az kell, hogy az állam valódi hatásköröket adjon, az kell, hogy az állam valóban ellenőrizze: az átadott hatáskörök és a költségvetésből erre juttatott pénz felhasználása tény leg ennek érdekében történike. Itt lehet arról vitatkozni, hogy mi jól kezeltüke a kamarát vagy nem, szerintem mi sem voltunk kellően partnerei a kamaráknak ebben - legalábbis ami a hatáskörátadást illeti , viszont a másik oldalról nem biztos, hogy egy ilyen kemény, ráadásul a költségvetésben elbújtatott törvénymódosítással kell egyszer s mindenkorra megszüntetni ezt a szervezetet. Én tehát azt gondolom, mindenféleképpen jó lett volna, ha ennek a költségvetési törvénynek a zárórendelkezésé ben csak azon törvényi módosításokra szorítkozunk, amelyek kétségtelenül a költségvetési főösszegeket, illetve az ágazati fejezeteket, valamint az államháztartási törvény bizonyos rendelkezéseit módosítják, ahelyett, hogy politikai ízű döntéseket is belecs empészünk, amelyeket nincs mód megfelelően megvitatni. Még egy kérdésem van: nem tudom, az államtitkár úr egyáltalán meg tudjae magyarázni nekem, hogy az illetéktörvény, amelynek módosítását tárgyalta a Ház - és az egy átfogó illetéktörvénymódosítás volt , miért nem foglalhatta magába az úgynevezett tulajdoni lap kiadása után járó illeték módosítását. Miért kellett ezt ide, a költségvetés zárórendelkezésébe berakni? Nem azért kérdezem, mert lényeges emelést jelent, hogy közel 50 százalékkal több lesz a t ulajdonilapmásolat után fizetendő illeték, mint a jelenlegi, mostani szabályozás szerint, hanem azért, mert azt gondolom: helyesebb lett volna, ha az illetéktörvény komplex módosításával együtt kerül ide, és nem külön rendelkezésként bújik meg ennek a köl tségvetési törvénynek a zárórendelkezéseiben. Ha ez adminisztrációs hiba volt, vagy kimaradt véletlenül, és valamelyik minisztériumi embernek eszébe jutott, hogy hoppá, még a tulajdoni lapok illetékén is lehetne emelni, csak elfelejtettük, tegyük be a költ ségvetésbe, azt mondom, hogy van ilyen, előfordul, hogy egyegy nem túl buzgó minisztériumi apparatcsiknak későn jut valami az eszébe, akkor ez is egy válasz, akkor azt az indokolásban valahol meg kell jeleníteni. Ha meg más oka volt, akkor szeretném tudni , miért nem az illetéktörvény tárgyalásával együtt és azzal a 60 milliárddal szoros összefüggésben jelent ez meg, amivel kapcsolatban a kormánypárti képviselők jelezték, hogy ez a 60 milliárd többlet, ami az illetékek emeléséből jön be többletbevételként, gyakorlatilag szimbolikus jelentőségű - ebbe a szimbolikus jelentőségű csomagba talán a tulajdonilapmásolatok illetéke is belefért volna.
