Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 14 (42. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újból megnyitott részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - FARKAS IMRE (MSZP):
3834 melyek nehezen kezelhetőek. Tehát a kormányzat a felhatalmazás körében azt mondja, hogy az esetleges kiegészítő emelésre a tényleges és várható makroga zdasági folyamatok és adatok ismeretében kerülhet sor, majd - hozzáfűzi - a szükséges feltételek megléte esetén történhet ez meg. Még egy izgalmas dolgot fűz hozzá: nem azt mondja, hogy ha ez mind fennáll, akkor kiegészítő nyugdíjemelésre számíthatnak a ny ugdíjasok, hanem azt mondja, hogy akkor további kiegészítő intézkedéseket tehet a kormány. Ezekről az elemekről szeretnék néhány szót szólni. A ma hatályos törvény egyértelműen megmondja, hogy a kormánynak a törvényben foglalt feltételek alapján végre kell hajtani az emelést. Ezzel szemben ez a kezdeményezés az Országgyűlésből és a törvény hatásköréből kivéve kifejezetten a kormányhoz rendeli az 1999re érvényes nyugdíjemelést. Nézzük meg tételesen ezeknek az elemeit! A ma hatályos törvény egyértelműen megm ondja, hogy mikor kell a kiegészítő nyugdíjemelést végrehajtani. A törvény szerint akkor, ha a fogyasztóiárnövekedés, illetve a nettó átlagkereset növekedése nagyobb a tervezettnél. Úgy érzem, ez világos beszéd. Konkrét, mérhető adatokról van szó. Ezzel s zemben mit mond most a kormányzat? Azt mondja, hogy makrogazdasági folyamatok és adatok ismeretében kerülhet sor az emelésre. Meg szeretném kérdezni - a humort félretéve , hogy a kormányzat mit ért a makrogazdasági folyamatok és adatok ismeretén. Ha egy k ormányülésen képzeljük magunkat, el tudom képzelni, hogy egy pénzügyminiszter mást mond erről a kérdésről, mint egy földművelési és vidékfejlesztési miniszter. De csupán a gazdasági, makrogazdasági folyamatok ismeretében is érdekes a kérdés. Miről van itt szó? A GDP növekedéséről? Az infláció változásáról? A költségvetési hiány alakulásáról? A BUXindex változásáról? És még sorolhatnánk ezeket a tételeket. Ha ezt a felhatalmazást a kormányzat megkapja, nem lehet azt megmondani, hogy mikor kerülne sor nyugdí jemelésre, mert nyilván lesz az országban olyan mutató és olyan adat, amelyik nem garantálja, illetve nem teszi kötelezővé a kormányzat számára, hogy év közben - még ha a legtöbb mutató kedvezően alakul is - nyugdíjemelést hajtson végre. A ma hatályos törv ény azt is megmondja, hogy milyen mértékű kiegészítő emelést kell tenni, ha a gazdaságban az említett változások bekövetkeznek. Most erről szó sincs. Nincs erre vonatkozó utalás. Sőt, még további korlátot állít a kormány, amikor kimondja, hogy mindezek a m utatók csak akkor eredményezhetnek kiegészítő intézkedést, ha a szükséges feltételek is rendelkezésre állnak. De senki nem mondja meg, hogy ilyen esetben mit tekint szükséges feltételnek. Utolsóként szeretnék arra utalni, hogy kételyeink vannak a "további kiegészítő intézkedések" kifejezéssel kapcsolatban is. Sokkal nyugodtabbak lennénk, ha ez egyértelműen a kiegészítő nyugdíjemelésre utalna, és nem esetleg más formában lévő intézkedésre. Erre való tekintettel, elfogadva ennek a pontnak a tartalmát - hiszen ma már azt nem lehet megtenni, mint ahogy azt terveztük a társadalombiztosítási ellátásról szóló törvénynél, hogy egyáltalán vegyük ki ezt a részt a kormányzat által kezdeményezett körből; most már ezt nem lehet megtenni, hiszen az a törvény lezárul, és a költségvetésben nyilvánvalóan erről is egyértelműen rendelkezni kell - ezzel kapcsolatban két ponton szeretnénk jelentős változást végrehajtani. Egyrészt szeretnénk kivenni a kiegészítő emelés feltételei közül azt a semmitmondó megjegyzést, amely a szüksé ges feltételek megléte esetére utal. És mivel azt sem tudjuk pontosan megmondani - és mivel a kormányzat egyértelműen az inflációhoz kívánja igazítani a nyugdíjakat, nem akarjuk a mutatók körét sem megnevezni, azt viszont szeretnénk, hogy amikor a kormányz at a nyugdíjemelésre gondol, ezt az előterjesztést az Országgyűlés elé terjessze be, és az Országgyűlés ezt vitassa meg. (16.50) Tehát a kiegészítő emelés esetében a kormányzatnak egy korlátlan felhatalmazása helyett arra teszünk javaslatot, hogy a kormány zat bizonyos keretek között az Országgyűlést tájékoztassa, és az Országgyűlés döntsön a kiegészítő nyugdíjemelések köréről.
