Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 21 (11. szám) - A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP):
349 ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Hozzászólásra jelentkezett még Lentner Csaba úr, a MIÉP képviselője. Képviselő úr, öné a szó. DR. LENTNER CSABA (MIÉP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő módosító törvényjavaslat az áru- és a pénzforgalmi viszonyok fejlesztését szolgálja, tehát azon cé loknak alárendelt, amelyek az 1996. évi XLVIII. törvényben megfogalmazódtak. A módosító törvényjavaslat egyúttal technikai rendezést is eszközöl, hiszen az 1988. évi VI. törvény 1988. június 16ától hatályon kívül helyeződött; a módosító törvényjavaslat az 1997. évi CXXXII. törvényre hivatkozik, illetve az 1997. január 1jétől az Állami Bankfelügyelet helyett működő Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletre hivatkozik. Természetesen a technikai jellegű módosításon túl a módosító törvényjavaslattal kapcsolatban szakmai gazdasági és pénzügyi szempontok is felmerülnek. Több képviselőtársam említette, hogy a közraktár, illetve a közraktár fióktelepe vonatkozásában 500 millió forint helyett az egymilliárd forintos tőkefeltöltés, induló tőkemennyiség volna indokolt. Magam is úgy látom, hogy az 500 millió forintos induló tőkefeltöltés, ismerve a közraktározási tevékenység későbbi körét, feszültségeket okozhat majd a működésben. Úgy érezzük, hogy a mai felgyorsult inflációs körülmények között ez egy alacsony tőkekövetel ménynek minősül, ugyanakkor ebből az 500 millió forintból a fióktelepek esetében is 250 millió forint a készpénz és 250 millió forint az úgynevezett apport. Az apport vonatkozásában a módosító törvényjavaslat 2. §ának (5) bekezdése - idézem - független be lföldi szakértőt jelöl meg annak vonatkozásában, hogy a nem pénzbeli hozzájárulás értékét megállapítsa. Én azt javasolnám, hogy itt egy konkrétabb megfogalmazás kerüljön be a törvény szövegébe, Fenyvessy képviselőtársammal ez irányban módosító javaslatot f ogunk előterjeszteni. Itt mi úgy látnánk, hogy bejegyzett könyvvizsgáló minősítse a nem pénzbeli hozzájárulás értékét. A továbbiakban a kártérítésre és a bírságokra vonatkozó jogsértés megállapítása esetén követendő eljárások kapcsán tennék észrevételt. A módosító törvényjavaslat 11. §a úgy fogalmaz, hogy ha a felügyeleti vizsgálat eredményeként jogsértést állapítanak meg, annak súlyától függően a felügyelet a közraktárt 50 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő bírsággal sújthatja. Talán szerencsésebb volna egy olyan jellegű megfogalmazás, miszerint a közraktárt a jogsértés esetén a jogsértés súlyának megfelelő bírsággal, indokolt esetben kártérítéssel is sújthatja az okozott kár mértékének megfelelően a felügyelet. Tulajdonképpen amennyiben a módosító javaslatban szereplő szöveg kerülne elfogadásra, úgy előállhatna az a nemkívánatos hatás, hogy a kárt okozót abban tennénk érdekeltté, hogy az elkövetett szabálysértés, károkozás a 10 millió forintot meghaladja. Ennek elkerülését célszerű törvényalkotói sz empontból újfent végiggondolni. Úgy érezzük, hogy a közraktározási tevékenységet végzők körének kibővítése főleg a mezőgazdaságban a problémákat nem oldja meg, nem oldja fel teljes mértékben. Közraktározási tevékenységet az ÁTI Közraktározási Rt., a Concor dia Rt.,illetve a Hungária Rt. közraktárak végeztek ez idáig az országban. Ezek, mint mindannyian ismerjük, alultőkésített gazdasági társaságok, és némelyiken a reorganizációs eljárások is aligalig segítettek. Így új tőke gazdaságba történő bepumpálása a fióktelepek térnyerésével mindenképpen célszerű lenne, ugyanakkor indokolt a banki hátteret is a közraktárak tevékenységéhez illeszteni. Tehát itt a módosító törvényjavaslat elfogadásán túl a szaktárca részéről szükséges azoknak a további feladatoknak a fe ltérképezése, szakmai minősítése, amelyek a területen jelentkező további problémákra irányulnak. Ki kell dolgozni az állami költségvetés kapcsolódási pontjait is a közraktárakkal. Ennek megemlítése kapcsán hadd utaljak konkrét, a magyar gazdaságtörténetben tapasztalható jelenségekre. A második világháború előtt Magyarországon a közraktárak tevékenysége, illetve a
