Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 2 (38. szám) - Az ülésnap megnyitása - Bejelentés mentelmi ügyről - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KELEMEN ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3412 hogy az előkészítő bizottság a többi fontos definíciót a honvédelmi törvénybe beillesztette, ezzel úttörő munkát végzett, ez ért az SZDSZ teljes mértékben támogatja ezt a törekvést. Végül ki kell térni arra is, hogy nemcsak az írott törvényekből áll az alkotmányosság, hanem a szokásjogokból és a mentalitásból is. Sajnos, azt tapasztaltuk a tegnapi nap folyamán, hogy ez a mentali tás csorbát szenvedett. Mi, ellenzéki pártok készségesek voltunk a tárgyalásokra, a régi többpárti egyeztetések hangulatát idéző kollegiális, kollégiumi hangulat alakult ki. A frakcióvezetők tegnap délután fél 5kor aláírták a módosítást, Dávid Ibolya mini szter asszony pezsgőt bonthatott, jó szívvel koccintottunk, és jó szívvel nyújtottuk a kezünket. Sajnos, ebbe a kinyújtott kézbe egy órán belül kétszer beleharaptak. Ez az, ami nem engedhető meg, tehát hogy egyik percben kollegiálisak vagyunk, konszenzusra törekszünk, a másik pillanatban felborítjuk. Összefoglalva: az alkotmánymódosítást az SZDSZ nem szavazza meg, de minden NATOra vonatkozó kérést a szavazás során egyhangúan támogatni fog. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Sz ili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Soron következik Kelemen András képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében; őt követi majd Fenyvessy Zoltán képviselő úr, a MIÉP képviselőcsoportja nevében. Képviselő úr, önt illeti a szó. DR. KELEMEN ANDRÁS , az MDF képviselőcsoportja részéről: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy egy friss személyes élménnyel kezdjem. A Franz Joseph Straussszimpóziumon vettem részt Münchenben az elmú lt napokban, ahol a biztonságpolitika eurázsiai méretekben történő megvitatása volt szőnyegen. Nagyon érdekes, hogy a vitának voltak olyan vetületei például, hogy miért éppen a kijelölt három ország NATOfelvétele van soron, pedig milyen fontos a Baltikum. A verseny éleződését jelzi az, hogy az EUintegráció biztonságpolitikai értékelésében Málta, a NATOvonatkozásban Szlovákia, személyesen Ján Carnogurský, korábbi miniszterelnök, jelenleg igazságügyminiszter hangsúlyozta igényét egy mielőbbi tagságra. Ez a vita fontos kitekintést adhat mindazoknak, akik a csatlakozással járó terheket hajlandók túlhangsúlyozni. Egyedül Oroszország képviselője adott hangot annak, hogy az EBESZ szerepét szeretné erőteljesebbé tenni a NATOval szemben, nem hangsúlyozván azt, h ogy integrált katonai erővel a NATO rendelkezik és nem más. Érzékenységüket lehetőleg nem sértve és így nem túlhangsúlyozva, de belső elégedettséggel nyugtázhattam a tényt, hogy mi már a szükséges alkotmánymódosításnál tartunk, s hogy immár elkészültek a M agyar Köztársaság biztonsági és védelempolitikájának alapelvei, erre épülhet a nemzeti biztonsági és katonai stratégia kidolgozása, mely nélkül a haderőreform is befejezhetetlen, kivihetetlen. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindnyájan tudjuk, folyamatos munka van emögött, együttműködés a délszláv válság folyamán és a békepartnerségben való részvétel. Kétségtelen, hogy annak idején a békepartnerség a reményeinknél kevesebb lehetőséget nyújtott, de az MDF vezette kormány támogatta, s utána mindvégig támogattuk, é s részt vettünk benne. Ezzel a háttérrel is tekintjük az előttünk fekvő T/416. és az ehhez csatlakozó 417. számú törvényjavaslatot. Hogyan értékeljük ezeket a módosító javaslatokat? A rendszerváltozás utáni legfontosabb biztonságpolitikai kérdések megoldás aképpen a Varsói Szerződésből való kilépéstől a NATOcsatlakozásig terjedő alapvető és alkotmányos módosítást igénylő problémakör átgondolásának eredményeként került ez a javaslat benyújtásra. Az alkotmánymódosításnak az alaptörvény honvédelmet érintő rész ének újraalkotásához az előterjesztőnek a következő szempontokat kellett szem előtt tartania: 1. A rendszerváltozás utáni kezdeti bizonytalanság és félelmek miatt az alkotmányba bekerült mindazon normaszövegeket kitörölni, amelyek specifikusan egy átmeneti korszakhoz kapcsolódtak.
