Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 1 (37. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. KÖKÉNY MIHÁLY - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. NAGY SÁNDOR
3327 Az igazi kérdés az, hogy ha ma Magyar országon valaki meg akarja tudni, hogy a társadalombiztosítás egészével, illetőleg két nagy ágával kapcsolatos szakmai, pénzügyi, igazgatási és egyéb problémákkal kapcsolatos felelősség - most nem pejoratív és nem elmarasztaló értelmében, hanem abszolút tá rgyszerű értelemben használom a "felelősség" kifejezést - vajon hol található, akkor nincs éppen könnyű helyzetben. Mert tulajdonképpen mindenre lehet persze azt mondani, hogy kérem szépen, a kormányzat maga felelős - tudom, hogy ezzel jól ki lehet jönni a kérdés alól , de attól még megmarad a kérdés, hogy szakmai értelemben, ha úgy tetszik, politikai értelemben hová is van telepítve az államháztartás legfontosabb alrendszerének, a központi költségvetésen túli legfontosabb alrendszerének ügye. Azért merül fel az emberben ez a kérdés, mert az a vita, amely lefolytatásra került a gyógyszertámogatásról, a gyógyszerkasszával kapcsolatos helyzetről, a gyógyszerkassza zártságára vonatkozó elgondolásokról, az annak majd később feltehetően napvilágra kerülő szakmai szabályozási hátteréről, ezt a bizonytalanságot, ezeket a kérdőjeleket az emberben tovább fokozza. (12.20) De nem sokkal jobb a helyzet akkor sem, ha az ajánlás egyes pontjait végigtekintjük, mert ha csak azt nézem, hogy Frajna Imre képviselőtársam a nagy obb súlyú ajánlást, nagyobb súlyú módosító indítványokat illetően milyen módosító javaslatokat nyújtott be, akkor azt találom, hogy például a 37. pont alatt egy új 29. §t javasol, ami az APEH által beszedett járulékok megosztásának, elszámolása problémájá nak szentelt paragrafus, és ennek a részletszabályait tartalmazza; a 40. sorszám alatt egy új 35. § keretében az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál nyitandó új járulékfolyószámla ügyeivel, illetőleg a beszedett járulékkal kapcsolatban bizonyos kielég ítési sorrendekkel, teljesítési sorrendekkel kapcsolatos részletszabályokat, illetőleg mondhatnám tovább, az 54. sorszámon, a 35. §ra vonatkozóan új 710. szakaszok beiktatását - nem sorolom tovább. Azért mondom példaként ezeket, mert ezek mindmind nagy súlyú és rendkívül fontos részletkérdéseket szabályozó módosító javaslatok. Hogy ne mondjam, fölmerül az emberben a kérdés, hogy olyan természetűek, hogy tulajdonképpen egy új törvényjavaslatot kellett volna előterjeszteni, hiszen ha ezek a kérdések nem va gy nem így szerepelnek az eredetileg benyújtott javaslatban, akkor ez azt jelenti, hogy időben ezeknek a rendkívül fontos szabályoknak a végiggondolása nem történt meg. Éppen ezért merül fel bennünk az a kérdés, és én is szeretném nyomatékkal megerősíteni, többen elmondták már eddig, hogy nem lenne rossz, ha itt most, az Országgyűlés nyilvánosságát is fölhasználva, a pénzügyminiszter úr az eddig fölmerült kérdésekre reagálna, és megnyugtató módon tudna reagálni. Nyilvánvaló, nem fogok meglepetést okozni, ha mindezek után az önök figyelmébe ajánlom a 62. sorszámon szereplő módosító javaslatot, amely természetesen arra irányul, hogy emeljük meg a nyugdíjellátással kapcsolatos előirányzatot, méghozzá úgy emeljük meg, hogy tegye lehetővé, hogy a még most hatályo s törvény szellemében és betűje szerint fizetendő nyugdíjemelésre a megfelelő irányzat meglegyen. Én természetesen nem akarok visszaélni az önök türelmével, és nem akarom lefolytatni a pénzügyi alapokról szóló törvénytervezet ürügyén azt a vitát, amit a tá rsadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénytervezet keretében lefolytattunk. Bár meg kell mondanom, azon túl, hogy az ember valami önkorlátozást alkalmaz, ennek túl sok okát persze nem látja, hogy ezt tegye, hiszen hovatovább az 1999. évre szóló nyugd íjemelési szabályok, kis túlzással megjárják lassan az összes, a Ház előtt fekvő törvényt. Valahol, valamikor elindultak még a nyugdíjtörvény környékéről, ma már a módosító javaslatok értelmében a költségvetési törvénynél kötnek ki. Ilyen alapon joggal föl lehetne tenni azt a kérdést, hogy miért nem a pénzügyi alapokról szóló törvénytervezetben vannak a megállapítási szabályok, a nyugdíjemelési szabályok, hiszen a pénzügyi alapját ez a törvénytervezet tárgyalja. Természetesen teljesen önkényes ilyen értelem ben, hogy hol kerülnek ezek a szabályok ismertetésre. Ezért mondom azt, hogy hovatovább bármelyik törvény alkalmat kínál, méghozzá
