Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 1 (37. szám) - A külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter, a napirendi pont előadója:
3296 részekről beszélt.) Úgy ítéltem meg, hogy a napirend előtti hozzászólását nem kell megszakítanom. (Taps.) Ha megengedik, akkor folytatnánk a napirendek tárgyalását. A külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . Az előterjesztést T/457. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/457/14. és 6. számoko n kapták kézhez. Megadom a szót Martonyi János külügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az európai integrációs folyamatba történő bekapcsolódásunkna k, nem kétséges, hogy eddig a legfontosabb eseménye az volt, amikor megkötöttük az akkor még Európai Gazdasági Közösségekkel a társulási megállapodást, az Európai Megállapodást. Már a megkötés pillanatában egyértelmű volt az a magyar szándék, hogy ez a tár sulási megállapodás nem egy végleges állapotot teremt, nem magát a végcélt jelenti, hanem egy átmeneti állapotot hoz létre, amelynek a végcélja az, hogy Magyarország az Európai Közösség, majd az Európai Unió teljes jogú tagjává váljon. Mi tehát a társulási megállapodást, az Európai Megállapodást egyfajta eszköznek tekintettük és tekintjük ma is arra, hogy segítsük az ország felkészítését, előkészítsük a tagságot. Ennek köszönhető az, hogy már az Európai Megállapodásba is bekerült jó néhány olyan rendelkezés , amely a tagságot vetíti előre. A magyar tárgyalási célkitűzés éppen arra irányult, hogy az ilyen rendelkezéseknek minél nagyobb legyen a száma. Megjelentek tehát olyan rendelkezések, amelyek ugyan csak részterületeken, de már érvényesítik a négy szabadsá g tételét. Közismert az, hogy az áruk szabad mozgása tekintetében ez a szabadság létrejött, mert hiszen a megállapodás szabad kereskedelmet hozott létre. Megkíséreltünk előrelépni a többi szabadság területén is, a szolgáltatások szabad áramlását, a munkaer ő szabad áramlását és a tőkének, a pénznek a szabad áramlását is igyekszik előmozdítani, természetesen különböző mértékben és különböző sikerrel a társulási megállapodás. Megjelenik azonban ebben a társulási megállapodásban egy ötödik szabadság is, amit úg y szoktak megjelölni, mint az előbbi négy szabadság érvényesítésének egyfajta feltételét, hátterét, eszközét, és ez pedig a letelepedési szabadság. A letelepedési szabadság bizonyos területeken azonnal érvényesült, nevezetesen már a társulási megállapodás hatálybalépésétől kezdve. Ez volt a helyzet a társas vállalkozások, a társaságok letelepedésével kapcsolatban. Ez a szabadság kölcsönösen létrejött, szabad a társaságalapítás Magyarországon külföldiek és természetszerűen szabad magyarok számára is az Európ ai Unió tagállamaiban. Ugyanakkor csak a hatálybalépéstől számított ötéves időszak elteltével kell megvalósítani a feleknek kölcsönösen - és nagyon lényegesnek tartom a kölcsönös szót - azt a szabadságot, amely a fiókok és a képviseletek, valamint az önáll ó vállalkozók gazdasági célú letelepedésére vonatkozik. Ami a fiókokat és a képviseleteket illeti, ismeretes az, hogy az 1997. évi CXXII. számú törvény ezt a lehetőséget létrehozta, megteremtette. Fordítva egyébként ez a szabadság a magyar fiókok, magyar k épviseletek részére az Európai Unióban korábban is fennállt. Egyetlenegy olyan kérdés van tehát, amelyben a gazdasági célú letelepedési szabadságot meg kell most a feleknek teremteniük, ez pedig az önálló vállalkozók letelepedése.
