Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 1 (37. szám) - A külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter, a napirendi pont előadója:
3297 Föl lehet vetni azt, hogy ezt a törvényt már korábban is meg lehetett volna hozni. Valóban, pusztán célszerűségi szempontból elképzelhető lett volna, hogy ez a törvény már akkor megszülessen, amikor megszületett a fiókok és a képviseletek létrehozására vonatkozó törvény, nekem azo nban nem tisztem az, hogy foglalkozzam azzal, hogy az előző kormány időszakában ez a törvény miért nem született meg. Nekem az a véleményem, hogy ennek a törvénynek a létrehozására most is megvan a megfelelő lehetőség, és tekintettel arra, hogy öt éve szám olunk azzal, hogy ez a lehetőség egyrészt a magyar vállalkozók részére meg fog nyílni az Európai Unió tagállamaiban, másrészt pedig az Európai Unió tagállamaihoz tartozó vállalkozók részére nekünk Magyarországon biztosítanunk kell ezt a lehetőséget, én azt hiszem, itt a sima és a fokozatos átmenet feltételei biztosítva vannak. Tekintettel arra, hogy a társulási szerződés értelmében vett önálló vállalkozás kategóriáját nálunk nemcsak az egyéni vállalkozásról szóló törvény szabályozza, hanem abba számos más t örvény és alacsonyabb szintű jogszabály által szabályozott terület beletartozik, a nemzetközi kötelezettségünk végrehajtására kerettörvényt célszerű alkotni. Erre a kerettörvényre tesz javaslatot a kormány által most előterjesztett, a külföldiek önálló vál lalkozóként történő, gazdasági célú letelepedéséről szóló törvényjavaslat. A törvényjavaslat preambuluma és az úgynevezett generálklauzulája, nevezetesen az 1. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés világossá teszi, hogy ez idő szerint kizárólag az Európa i Unió első pillérét alkotó Európai Közösségek tagállamainak állampolgárait illeti meg a szóban forgó jogosultság. Az önálló vállalkozóként létesíthető gazdasági vállalkozás joga ugyanakkor nem terjed ki azokra a gazdasági tevékenységekre, amelyeket az ado tt nemzetközi szerződés, tehát jelen esetben az Európai Megállapodás maga vett ki a letelepedési jogosultság alkalmazása köréből. Ilyen gazdasági tevékenységek például a mezőgazdasági tevékenység, az ingatlanra vonatkozó adásvételi, ügynöki tevékenység, eg yes fuvarozási szolgáltatások vagy az ügyvédi tevékenység. A tárgyalt törvényjavaslat a nemzetközi kötelezettség végrehajtása mellett számos törvény módosítását is tartalmazza. Ezek célja a kerettörvénnyel való összhang biztosítása és az, hogy hatályon kív ül helyezésre kerüljenek azok a törvényi rendelkezések, amelyek kifejezetten magyar állampolgársághoz kötik egyes gazdasági tevékenységek végzését, vagy nem teszik lehetővé a tevékenység alapjául szolgáló külföldi képesítések elismerését, eleve kizárva ezá ltal a külföldi természetes személyek ilyen tevékenység végzése céljából történő letelepedését. Ebben az összefüggésben, hangsúlyozni szeretném, és ezt teszi a törvényjavaslat 1. § (2) bekezdése is, hogy a Magyarországon gazdasági céllal megtelepedni szánd ékozó közösségi, egyéni vállalkozóknak természetesen ugyanúgy teljesíteniük kell a szakmai és egyéb, köztük elsősorban a magyar nyelvben való jártasságra vonatkozó követelményeket, mint a mi állampolgárainknak. Az itt tárgyalt nemzetközi kötelezettségünk h atálybalépésével kétségtelenül egy újabb területen teljesedik ki a verseny a közösségi és magyar vállalkozások között azáltal, hogy a gazdasági célú letelepedésre vonatkozó utolsó akadály is felszámolásra kerül. (9.50) Ettől azonban nem kell félnünk, hanem örülnünk kell annak a lehetőségnek, hogy a magyar egyéni vállalkozások is megjelenhetnek - és meg is fognak jelenni - az Európai Unió országaiban, ugyanolyan feltételek mellett, mint az ott honos önálló vállalkozók. Ez a lehetőség már 1994 óta ismert, his zen a társulásról szóló szerződést az 1994. évi I. számú törvény kihirdette. Ezt követően pedig az európai integrációs folyamatban érintett tisztviselők, szakértők, gazdasági kamarák, érdekszövetségek számos előadás és ismertetés során hívták fel a figyelm et arra, hogy 1999. február 1jével ezen a téren, a gazdasági célú letelepedési szabadság területén új helyzet jön létre, új jogosultságokat fogunk élvezni. Nagyon lényegesnek tartom, tisztelt Országgyűlés, annak hangsúlyozását, hogy ennek a törvénynek az elfogadásával egy kölcsönös helyzet jön létre, és természetesen a magyar
