Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. december 1 (37. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HARRACH PÉTER szociális és családügyi miniszter:
3294 Az önkormányzati választások előtt a Fidesz főpolgármesterjelöltje a 4es metró megépítését ígérte. - Az önkormányzati választások után kiderü lt, hogy a Fidesz leállítja ezt az építkezést, a Fidesz tehát ismét félrevezette a választókat. (Derültség a Fidesz soraiban.) Tisztelt Országgyűlés! A választások megvoltak, túlvagyunk két választáson, ennek ellenére egy héttel ezelőtt a nyugdíjtörvé ny vitájában a Fidesz vezérszónoka, Frajna Imre képviselő úr a következőket mondotta: "Miért csak látszólag szolgálja a nyugdíjasok érdekét az ellenzéki ígéret? Az általuk javasolt változat alapján a nyugdíjak átlagos értéke csak 1000 forinttal lenne magas abb az 1999. évben, 2000ben pedig már az 1000 forintot sem érné el. A kormány koncepciója alapján 2001ben már magasabb lesz a nyugdíjak átlagos értéke, mintha az ellenzéki forgatókönyv érvényesülne, ugyanis a jelenlegi ellenzéki elképzelések szerint 2001ben az átlagnyugdíj 37 ezer 60 forint lenne, míg a kormány javaslata alapján ez az összeg több mint 1000 forinttal magasabb, 38 077 forint, tehát két év elteltével a nyugdíjasok már nominálisan is jobban járnak." (Taps a Fidesz soraiban.) Ezt mondta a Fid esz vezérszónoka, miközben, kedves Glattfelder Béla képviselő úr, aki itt elkezdett tapsolni, az önök által benyújtott törvényjavaslat csak a '99. évi nyugdíjemelés szabályaira vonatkozik és állapít meg alacsonyabb nyugdíjemelési mértéket, mint a hatályos törvény. Az önök javaslata a 20002001ben érvényes nyugdíjemelési szabályt nem változtatja. Ha tehát az 1999. évi nyugdíj alacsonyabb, mint amennyi a hatályos törvény szerint lenne, és 20002001ben nem változik a szabály - és az önök javaslata szerint ne m változik a szabály , akkor egyszerű számtan, hogy 20002001ben is alacsonyabb lesz a nyugdíj, mintha önök '99ben, 2000ben, 2001ben betartanák a hatályos nyugdíjtörvényt. Meg kell állapítanom, tisztelt képviselőtársaim, hogy Frajna Imre képviselő úr, a Fidesz vezérszónoka egy héttel ezelőtti vezérszónoklatában egyszerűen valótlanságot állított, lódított. Tisztelt Országgyűlés! Meg kell állapítanunk, hogy a lódítás a Fidesz esetében szenvedélybetegség: könnyű volt a választások előtt megtanulni, hozzás zokni, és nagyon nehéz a választások után leszokni róla, pedig most már semmilyen funkciója nincs. Föl kell tennünk a polgári párt vezetőinek a kérdést, tisztelt Országgyűlés, az önök szemében polgári erénye az igazmondás. Köszönöm a figyelmet. (Taps az e llenzék soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A kormány részéről Harrach Péter szociális és családügyi miniszter kíván reagálni az elhangzottakra. Megadom a szót. HARRACH PÉTER szociális és családügyi miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Nem tudom, hogy csak én fedezteme fel némi ironikus élt ebben a kérdésben, ittott kis csúsztatást is persze. (Közbekérdezés a Fidesz soraiból: Egy kicsit?) Hadd ne válaszoljak arra a kérésre, amit a képviselő úr az említett törvényjavaslat vitájában kér t tőlem, hogy jelezzem neki, ha a politikai tisztesség és jó ízlés határait túllépte - én most nem jelzem. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Nem tudnám túlszárnyalni Dávid Ibolyát a férfias pengeváltás műfajában, ezért megpróbálok száraz tárgyilagosság gal válaszolni a kérdésekre. A kormány programjában a nyugdíjak reálértékének megőrzését ígérte, ennél viszont többet tett: a nyugdíjasok 80 százalékának nyugdíja reálértékében is növekedni fog. A nyugdíjrendszer egyszerre tartalmaz biztosítási és szolidar itási elemeket, ezért a kormány nyugdíjemelési javaslata a két szempont figyelembevételével készült. Hadd utaljak az elmúlt évek jelenségeire: '94'98 között a fogyasztói árak több mint kétszeresére emelkedtek, amivel a bérek növekedése lényegében lépést t artott, ugyanakkor a nyugdíjak emelése lényegesen elmaradt mind a bérek, mind pedig a fogyasztói árak növekedésétől. Hogy néhány adatot is említsek: a nyugdíjak reálértékének változása '95ben 10 százalékkal kevesebb volt, '96ban 8,9 százalékkal, tehát eg észében, ha azt a minimális emelkedést, ami '98ban volt, hozzászámítjuk, akkor
