Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAKONYI TIBOR - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. BAJA FERENC
3222 legtöbb területe, legföljebb nominál értékben őrzi meg az elmúlt évhez képest a fejlesztési lehetőségeket, míg bizonyos területeken - utalok itt a Miniszterelnöki Hivatalra, utalhatok a titkosszolg álatokra - rendkívül jelentős, dinamikus fejlődést mutatnak a költségek. A mi megítélésünk szerint nem ezek azok a területek, amelyeket ilyen dinamikával kellene emelni. Sokkal fontosabb lenne, ha a lakosság igényeihez és feltételrendszeréhez jobban kötődő környezetvédelmi és infrastruktúrafejlesztési forrásokat emelné meg a kabinet a költségvetésében. Annál is inkább tartjuk ezt fontosnak, mert nem arról van szó, hogy jelen pillanatban a volt kormánypártok szeretnék meghatározni az elkövetkezendő időszakba n a költségvetés prioritását, tehát egyfajta szerepcserébe szeretnénk magunkat képzelni, és ellenzékből is mi szeretnénk fújni a passzátszelet, és bizonyos értelemben elvonnánk a kormánykoalíciótól és a kormánytól azt a jogot, hogy ők maguk prioritásokat h atározzanak meg immáron a költségvetés során. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a választásokat ez a kormánykoalíció nyerte meg, és ennek a kormánykoalíciónak lehetősége van arra, hogy prioritásokat állapítson meg a költségvetés kereteiben. Szere tném azonban fölhívni a tisztelt Ház figyelmét, a kormánykoalíció oldalán helyet foglaló képviselőtársaim figyelmét is arra, hogy bizony az elmúlt nyolc esztendőben is elfogadott már a Ház olyan típusú programokat, olyan típusú koncepciókat, amelyekben az adott időszakban négy, öt, hatpárti konszenzus eredményeként egyszer már újraértékeltük azt a helyzetet vagy értékeltük azt a helyzetet, hogy akkor, ha egyszer az ország számára kedvező gazdasági fordulat esetén források fognak jelentkezni, akkor milyen prioritások mellett fogjuk ezeket a forrásokat fölhasználni. Szeretnék itt utalni arra, hogy az elmúlt ciklusban a Nemzeti Környezetvédelmi Programban nemhogy hatpárti konszenzus volt, de lényegét tekintve ezt a Nemzeti Környezetvédelmi Programot megfogalm azhatjuk, hogy ellenszavazat nélkül fogadta el a tisztelt Ház. Tehát nemhogy hatpárti konszenzus volt benne, hanem lényegét tekintve az akkori képviselők és a mai kormánykoalíciót alkotó pártok képviselői is megszavazták ezt a Nemzeti Környezetvédelmi Prog ramot. Az egyik fő kérdés tehát, hogy ennek a Nemzeti Környezetvédelmi Programnak, amely egy szakmai alapokon álló program, amely program az európai uniós integrációhoz kötődő környezetvédelmi programrendszerünket tartalmazza és amely tehát egy hatpárti ko nszenzuson áll és amelynek a lényege az, hogy növelni kell a környezetvédelemre eső forrásokat, ennek a Nemzeti Környezetvédelmi Programnak és e program megvalósításának milyen az esélye az 1999es évi költségvetésben. Azt gondolom, nemcsak ellenzéki képvi selőknek, hanem a kormányoldalon ülő képviselőtársaimnak is, tehát ez egy teljesen legitim szempontja, ha ezt a költségvetést a környezetvédelem oldaláról, tehát a Nemzeti Környezetvédelmi Program szempontjai alapján szemrevételezzük. Nos, azt találjuk, ha ezt a szemrevételezést elvégezzük, hogy ebből a szempontból a kormánykoalíció nem foglalkozott a költségvetéssel. Azt állítom, hogy a költségvetés összeállítása során ennek a hatpárti konszenzussal elfogadott, parlamenti határozatban rögzített programnak a végrehajtása nem volt szempont a költségvetés összehasonlítása és a költségvetés megteremtése okán. Bizonnyal voltak más fontos szempontok, amelyek befolyásolták a költségvetés létrehozását, ez a szempont nem volt ilyen. Márpedig ha nem volt ez a szempon t létező a költségvetés összevetésénél és a költségvetési főszámok kialakításánál, akkor elmondható az, hogy ez egy rossz értelmű bázisalapú költségvetés, amelyik nem igazából a parlament többpárti konszenzusáról, a szakmai alapról próbál építkezni, hanem kifejezetten maradékelv alapján kezeli továbbra is a környezetvédelem ügyét. Nem állítom azt, hogy egyébként csak és kizárólag az Orbánkormány az, amelyik maradékelv alapján kezeli a környezetvédelmet, sajnos ez Magyarországon egy régi történelmi tradíció , mégis talán az elmúlt ciklusban a Nemzeti környezetvédelmi program elfogadása megadta azt az esélyt, hogy kiemeljük erről a területről ezt a rendkívül fontos, pártok fölötti és ha tetszik, nem is annyira évi költségvetéshez, hanem az ország jövőjéhez köt ődő ügyet, a környezetvédelem finanszírozását.
