Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár:
3159 (MSZP): Köszönöm a szót . Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Keller László képviselőtársam említette azt a példátlan eljárást, amit a kormány az 1998as költségvetés beiktatásával a '99es soraiba tett. Szeretném kiegészíteni, hogy ez nem példátlan a jelenlegi kormány gyakorlatában. Az államháztartási törvény volt a jelenlegi kormányzat első törvénye, aminek azt a passzusát a mai napig sem tartja be, hogy július 31éig esedékes lett volna a költségvetési irányelvek benyújtása. Ezzel természetesen visszamenőleges datálás ellenére is adós. Az 1997es tbzárszámadás volt arra kiváló alkalom, hogy a társadalombiztosítás 1998. évi várható hiányát is hasonló módszerrel eltüntesse a kormányzat, elrendezze a pótköltségvetés esetleges igényfelmerülését. Tette ezt akkor, amikor a pótköltségvetés előírásaira vonatkozó, még akkor hatályban lévő passzus szeptember 30ai állapot szerint egyértelműen kötelezővé tette a pótköltségvetés benyújtását, és az 1997es zárszámadás pedig szeptember végén, október elején került benyújtásra, a nap okban pedig elfogadásra. Úgy gondolom, a kormányzatot nem zavarja az államháztartási törvény néhány passzusa, azon simán át szokott lépni, némileg visszamenőleges hatállyal. Azt várom már, hogy mikor rendezi el az 1999es költségvetéssel az 1999es beszámo lót is. Ezt az érdekes fejleményt talán még nem próbálta ki. Lehet, hogy erre is lesz példa az elkövetkező három évben. Köszönöm. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.) (22.10) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Szólásra jelentkezett Varga Mihály úr, politika i államtitkár. Megadom a szót kétperces hozzászólásra. VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Csak reagálni szeretnék néhány olyan észrevételre, ami időközben elhangzott, megköszönve Csizmár Gá bornak, hogy aggódik azért, ha egy percre kimegyek a teremből. Először is arra szeretnék reagálni, hogy a Postabanküggyel kapcsolatban a kormányzat hibát követette el vagy sem, amikor egy képviselői módosító indítvány keretében terjesztette ezt elő a '99es költségvetéshez csatolva. Én azt gondolom, hogy itt nem követtünk el hibát. Szeretném emlékeztetni arra a tisztelt Házat, hogy volt már olyan képviselői javaslat ebben a Házban, amikor a befolyt privatizációs bevételről - Hány milliárd dollár is volt? Keller László bizonyára emlékszik rá! - szintén egy képviselői módosító indítvány keretében döntött a tisztelt Ház, az utolsó pillanatban. Úgyhogy azt gondolom, hogy egy ennél sokkal szerényebb tétel ügyében nyugodtan dönthet a tisztelt Ház, pláne azok utá n, hogy a pénzügyminiszter úr a vita keretében tájékoztatást adott arról, hogy mik ennek az összegnek a főbb tételei. Szeretném azt is elmondani, hogy az összeg - ez már többször elhangzott a nap folyamán - változó, és nem lehet tudni biztosan, hogy ez a 1 58 milliárd valóban 158 milliárd lesze a Postabanknál, és nem több. Ennek több oka van, egy okot hadd emeljek ki ezek közül: eddig három könyvvizsgálói jelentés készült, illetőleg készül most a Postabanknál. Az első könyvvizsgálói jelentés - nevet most ne m mondok - időtartama március 31ig terjedt, az akkori állapotok szerint minősített néhány nagy hitelkövetelést, hitelkintlévőséget. A másik könyvvizsgáló cég a július 31i állapot szerint minősített befektetéseket. Ebből a két auditálói jelentésből próbál ja most összerakni a Postabank vezetése, hogy körülbelül mekkora is az a hiány, amelyet az államnak finanszíroznia kell. Körülbelül 158 milliárd forint eddig, de jó néhány olyan tétel van, amihez évekre visszamenőleg minősíteni vagy átírni kellene a könyve lői jelentéseket és magát a könyvelést.
