Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KELLER LÁSZLÓ - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LENTNER CSABA
3142 milliárd forinttal. Ha kiegészítjük azzal a fejezettel, ami az adósság törlesztésére is vonatkozik, akkor bizony, még 830 milliárd forinttal kell számolni, amely ugyan nincs beépítve a pénzforgalmi szemléletű költségvetésbe, de azon a címen, hogy újabb hit eleket vesznek fel, és abból értékpapírkibocsátással, tehát nyílt piaci műveletekkel finanszírozni lehet ezeket a törlesztéseket, ez az adósság hólabdáját gyakorlatilag tovább tolja. Ezért maga a kamatkiadás is, ami nagyon súlyos tehertétele a kiadási old alnak - és valójában 68 százalékban a lakosság fizeti meg, hiszen a bevételek 68 százaléka különböző lakossági befizetésekből tevődik össze - nagyon sürgős ennek az egész kiadási kamattételnek a felülvizsgálata és rendezése, mert enélkül nem lehet végrehaj tani azokat az életminőséget javító intézkedéseket sem, amelyeket a kormány nagyon jó szándékúan betervezett. Ezen még az adórendőrség - amit reméljük, nem fognak bevezetni - sem fog segíteni. Köszönöm szépen. (Taps a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili K atalin) : Köszönöm, képviselő asszony. Soron kívüli hozzászólásra megadom a lehetőséget Keller László képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt frakciójából. Öné a szó, képviselő úr. KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnö k asszony. Tisztelt Ház! Igazából vártam azt, hogy az államtitkár úr megszólal e kérdéskörnél. Bár tudom azt, hogy a kormány nem támogatja Lentner képviselő úrnak ezt a javaslatát, de az általános vitában a MIÉP képviselői elég sokat beszéltek arról, hogy itt nem kellene fizetni a kamatokat. Most Lentner úr módosító indítványában, pontosabban a mondanivalójának a második részében világossá tette azt, hogy arra gondol, hogy a kibocsátott húszéves futamidejű kötvények esetében 1999ben nem kellene kamatot fiz etni, és azt az összeget fordítsuk inkább másra, ha jól értettem. Én azt gondolom, hogy ez a gazdaságpolitika vagy ez a stratégia nehezen tartható. Ha fellapozzuk a költségvetési törvényjavaslat 369. oldalát, akkor világosan látható, hogy mikor kerültek ki bocsátásra ezek a kötvények, milyen kamatfizetést kell az államnak ezután teljesíteni. Úgy gondolom, hogy Lentner képviselő úrnak azt sem kell különösebben elmondani, hiszen szakmailag rendkívül megalapozott hozzászólásai vannak, hogy miért került sor ezek nek a kibocsátására, de nemcsak ennek, hanem a hiányfinanszírozó kötvényeknek és egyéb más, állami kötelezettségvállalást finanszírozó kötvényeknek a kibocsátására miért került sor. Azt gondolom, hogy azt sem kell különösebben elmagyarázni, hogy milyen ves zélyeket rejt magában az, hogyha egy ilyen húsz éves futamidejű kötvény esetében elkezdjük lebegtetni, hogy fizetünk utána kamatot vagy nem fogunk fizetni utána kamatot. Én tudom azt, hogy ma még a MIÉPnek nincs közvetlen koalíciós együttműködése a Fidess zel, tehát éppen ezért nem fenyegeti nyomás veszélye a kormányt ilyen tekintetben, hogy meg kellene lépni mindazt, amit Lentner képviselő úr mondott, de azért úgy gondolom, hogy nem lehet elmenni szó nélkül az ő felvetése mellett. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Ugyancsak kétperces hozzászólásra megadom a lehetőséget Lentner Csaba képviselő úrnak, a MIÉP képviselőcsoportjából. DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztel t Képviselőtársaim! Pontosítani szeretnék. Keller képviselőtársam felvetette a kamatot mint globális jelenséget. Én leszűkíteném ezt a kört, lehet, hogy ez a hozzászólásomból nem jött ki annyira tisztán. Én azokról a kamatkifizetésekről beszélek, amit az 1 99295 között végbement, a kereskedelmi bankok irányába történt konszolidáció jelent. Tehát nem a központi költségvetés, illetve a tbalapok hiánya utáni
