Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. GIDAI ERZSÉBET
3141 a pénz. Ugyanakkor az a pénzintézeti kör, amely '92'95ben ezt a támogatást megkapta, azt kell mondjam, 8 0 százalékban már külföldi tulajdonosi körbe került, a megmaradó 20 százalék pedig állami tulajdonban van. Tehát a meglévő, a külföldi tulajdonosi körbe kerülteknél olyan tőkeerős pénzügyi intézmények vannak a háttérben, mint a General Electric vagy az Iri s Life, de sorolhatnám tovább a privatizáló külföldi pénzintézeteket. Itt a tőkehelyzet mindenképpen rendeződött. A még meglévő állami bankok - a Postabank, a Pénzintézeti Központ, Polgári Bank , ezen pénzintézetek támogatásának a konszolidációs kötvényka matok helyett tulajdonképpen más útját, módszerét kellene megtalálni. Lehetne kifejezni nemes egyszerűséggel, hogy az idők végezetéig, de ez csak 2014, ne kelljen már úgymond a családoktól, a felsőoktatástól pénzeket visszatartani azért, hogy egyrészt már tőkeerős bankoknak menjen ez a pénzösszeg kamat formájában, másrészt pedig a belföldi állami pénzintézetek vonatkozásában pedig más technikák is tulajdonképpen rendelkezésre állnának. Törvényjavaslatom ugyanakkor különböző bizottsági fórumokon keresztülmen t. Figyelemmel hallgatták tisztelt képviselőtársaim ezen gondolatokat, azonban nincsenek illúzióim a tekintetben, ez a törvénycsomag, amiről most beszélek, minden bizonnyal nem fog döntő többséget kapni itt a tisztelt Házban. Azonban azzal, hogy itt a rész letes vitában mégis szót kértem és ismertettem ezen gondolataimat, az volt a célom, hogy az új kormányzat ezen szempontokon valamilyen formában gondolkodjon el. Amennyiben folytatni kívánja a Fideszkormány a családvédelmi intézkedéseket, a szociális támog atásokat folyósítani kívánja, a tbt meg akarja erősíteni, akkor érdemleges források után kell nézni. Olyan források után, amelyek hosszú távon tervezhetők, nagy biztonsággal rendelkezésre állnak. És a jelenlegi adóbevételi skálán, a 4000 milliárdos főbb a dó- és adó jellegű bevételekben, ha ennek az egész adóbevételi volumennek mindössze az alig egy százalékát teszi ki a pénzintézeti szektornak a befizetése, tulajdonképpen ott, ahol a legtöbb a pénz, ott valami aránytalanság van, és úgymond ez a méltányos k özteherviselés alapvető szempontjait sérti. (20.40) Tisztában vagyok azzal is, hogy a kormány a fölállása óta eltelt néhány hónap alatt nem tudott még ennyire mélyen, ennyire generálisan belemenni a rendszerbe, nem tudott egyeztetni a kereskedelmi bankokka l, nem tudta kigondolni, vagy akár végiggondolni sem ezen szigorúbb adózási és felügyeleti rendszert megteremtő intézkedések menetrendjét. Azonban tisztelettel kérném a kormány jelen lévő képviselőjét, hogy az elkövetkezendő években szíveskedjenek végiggon dolni ezen arányos közteherviselés irányába elmozdulást indítványozó szempontokat, javaslatokat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a MIÉP és a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces hozzászólás ra kért lehetőséget dr. Gidai Erzsébet képviselő asszony, ugyancsak a MIÉP képviselőcsoportjából. Öné a szó. DR. GIDAI ERZSÉBET (MIÉP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Képviselőtársaim! Hangsúlyozni szeretném, ahogy végighallgattuk a konszolidációva l kapcsolatos kamatkifizetést, vagy az úgynevezett álkamat kifizetését, hogy az egész eladósodással kapcsolatos kamatfizetési kérdéseket nagyon sürgős határidőn belül felül kell vizsgálni. Ez egyszerűen nem hanyagolható el, nagyon komoly felelősséggel tart ozik a kormányzat, maga a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank is mindazokért az eladósodási folyamatokért és annak a közterheivel vagy legalábbis a költségvetésbe beépített terhekkel, amelyek a '99es költségvetésben is megjelennek. Ha összeszámít juk, beleértve ezt a mostani, konszolidációs, úgynevezett kamatfizetési kötelezettséget, ami egy veszett pénz, akkor 760 milliárd forint a kamatfizetési teher; ha hozzátesszük még az egyéb külföldi kötelezettségeket, akkor ez még megemelkedik mintegy száz
