Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KOVÁCS TIBOR - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. GÉMESI GYÖRGY - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KUNCZE GÁBOR
3091 hogy reálértéken az infláció következményeként csökkenni fog az értéke, vagyis a több mint 500 ezer gyermeket nevelő család anyagi helyzete ezen az ágon rosszabbodni fog 19 99ben, mint amilyen 1998ban a helyzetük volt. Ezért aztán módosító javaslataink egy csoportja ennek a problémának a kezelésére irányul annak érdekében, hogy ne kerüljenek az egyébként nagyon rászoruló családok rosszabb helyzetbe 1999ben, mint amilyben 1 998ban voltak. Ne kerüljenek, tisztelt képviselőtársaim, a gyermekek okán rosszabb helyzetbe, már csak azért se, mert olyan változtatásokat hajtottunk végre a különböző törvényjavaslatokban, amelyek valamilyen módon az alacsonyabb jövedelműeket egyébként is hátrányosabb helyzetbe hozzák. Gondolok itt például a személyi jövedelemadó törvényben végrehajtott változtatásra, ami az alacsonyabb jövedelműek esetében növeli az adóterhelést, vagy a társadalombiztosításnál végrehajtott változtatásra, ami az egészség ügyi járulék mértékét éppen ott növeli meg, ahol az alacsonyabb munkabérért foglalkoztatottak dolgoznak. Ezen munkáltatók terheit növeli, ami bizonytalanná teheti sokak foglalkoztatását. Ők mindnyájan , most térek át a harmadik csoportra, amelyről beszéln i szeretnék - amikor érzékelik a szociális helyzetük rosszabbodását, és amikor nem találnak megoldást ennek a problémának a kezelésére, azokhoz az önkormányzatokhoz fognak menni szociális támogatásokért, feltehetően azt a hálót keresve, amely a problémáika t képes megoldani - erről a kérdésről már nagyon sok szó esett ma is Házban, és ebből a szempontból Gémesi György felszólalását is nagyon korrektnek tartom , amelyek esetében most vita van, hogy 9,510 százalékkal vagy 1213 százalékkal nő majd a támogatá s, de mindenképpen az infláció körüli értéken; miközben az egyik legnagyobb tételt jelentő bérkiadásaiknál be akarunk betonozni valamit, nevezetesen a pedagógusok részére juttatandó megfelelő bér biztosítását az önkormányzat forrásaiból, mert minden állítá ssal szemben azok az igaz állítások, amelyek azt mondják, hogy nem kap ehhez az önkormányzat többletforrást. Ha infláció körül finanszírozzuk, viszont az egyik legnagyobb tételnél jelentősen megterheljük, ez az azt jelenti, hogy az összes többi területre a z inflációnál kevesebbet lesz majd képes költeni, például a szociálpolitikára, például más intézményeinek működtetésére, és például fejlesztéseinek végrehajtására. (Az elnöki széket Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Elhangzott Gémesi G yörgy felszólalásában, hogy továbbra is megoldatlan az önkormányzatok finanszírozási rendszerének átalakítása. Való igaz, megoldatlan, megoldatlan maradt az elmúlt négy évben is, végül is nem sikerült egy olyan formát találni az azt megelőző években sem, a mely a kialakított önkormányzati rendszerrel összhangban úgy biztosít megfelelő forrásokat az önkormányzatoknak, hogy mentesíti majd őket - véglegesen természetesen soha nem lehet - attól a kiszolgáltatott helyzettől, amely a költségvetés aktuális állapota miatt évről évre rájuk nehezedik. Valóban, ennek a kérdésnek a rendezése még az elkövetkezendő évek feladata lesz majd. Hozzáteszem, hogy egy nagyon nehéz feladatról van szó, hiszen az önkormányzatok önállóságát kell garantálnunk, minden önkormányzat eset ében kell biztosítanunk a megfelelő források lehetőségét; és nemcsak azon nagy önkormányzatok esetében, amelyek képesek saját adópolitikát folytatni és önálló bevételekre szert tenni, hanem azon több ezer önkormányzatét is, ahol nincs meg a megfelelő erő s em a helyi adópolitikára, és nincs meg a megfelelően terhelhető lakossági és vállalkozói szféra sem egy ilyen adópolitika megfelelő érvényesítésére. Meg kell tenni mindezt olyan körülmények között, ahol mindannyian azt valljuk, hogy amilyen feladatokat csa k lehet, adjunk le az önkormányzatok részére, hiszen az önkormányzatok - erről is többen szóltak már - egyegy feladatot az államnál lényegesen jobban képesek ellátni. Nincs egy olyan akarat, hogy az önkormányzatok meg akarnának szabadulni feladatoktól, pe rsze a másik oldalon olyan akarat sem nagyon van, amely azt mondaná, hogy az állam túl sok feladatot akarna a továbbiakban az önkormányzatok részére átadni. Egy biztos: a feladat valóban nagyon nehéz, 1999re sincs megoldva, ettől kezdve viszont szembe kel l nézni azzal a problémával, amely az
