Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KOVÁCS TIBOR - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. GÉMESI GYÖRGY - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KUNCZE GÁBOR
3092 önkormányzatoknál most azért fog keletkezni, mert egy bizonyos ponton kötelezzük őket egy olyan elhatározás végrehajtására, amihez a megfelelő forrásokat a költségvetés részükre nem biztosította. Ez az egyik oldalon a pedagógusbérek esetében jelentkezik, a másik oldalon pedig a feltehetően megmutatkozó vagy jelentkező szociális problémák kezelése mentén fog jelentkezni. Nem lesz véletlen 1999ben, tisztelt képviselőtársaim, hogy mindennek a következményeként az önkormán yzatok ott kezdenek el majd takarékoskodni, ahol a leginkább tudnak, visszafogják majd fejlesztési forrásaikat, a fejlesztésekre fordított pénzeszközeiket. Éppen ezért az idevonatkozó módosító javaslataink egy része azt mondja, hogy hagyjunk több személyi jövedelemadót helyben az önkormányzatoknál annak érdekében, hogy a fejlődőképesek tudjanak fejlődni, nem nyúlunk hozzá az elosztási rendszerhez a tekintetben, hogy a kiegyenlítő mechanizmusok maradjanak, hiszen valóban nagyon sok önkormányzat esetében szük ség van arra, hogy pozitívan különböztessük meg őket a fejlődőképesektől a támogatási rendszerben. Ugyanakkor viszont nem támogatjuk azt a javaslatot... - egyetértünk az előttünk szólókkal, akik azt mondják, hogy az 1,9 százalékkal az önkormányzatokat ne r övidítsük meg, mert épp az előbb általam elmondott problémákat növelnénk ezekkel , illetve támogatjuk azokat a javaslatokat,frakciónk is nyújtott be ilyet, amelyek az önkormányzatok részére rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat, cél, címzett támogatá sokat növelik meg valamilyen módon. Ezt az utóbbit már csak azért is szükségesnek tartjuk, mert az a véleményünk, hogy a kialakult stabil gazdasági helyzet, és az ennek talaján álló gazdasági növekedés - ami most egy fenntartható gazdasági növekedés egyelő re - olyan fontos értéke a magyar gazdaságnak, és olyan fontos záloga az ország jövőbeni fejlődésének, hogy ezt mindenképpen fenn kellene tartanunk. Ezért kell fejlesztési forrásokat biztosítani többek között a gazdasági növekedés alátámasztására is, és ez ért nyújtottunk be idevonatkozó javaslatokat, nemcsak az önkormányzatok fejlesztéséhez, hanem általában az infrastrukturális fejlesztésekhez is. Ezért javaslataink egy csoportja az autópályaépítések, az autópályafenntartás, illetve a szennyvízkezelés pro blémáinak megoldása érdekében ad többletforrásokat, többletfeladatokat. (17.10) Egy csomópontot szeretnék még kiemelni. Többen szóltak a Házban korábban is, a kormányprogram vitája kapcsán is - mi is elmondtuk , hogy mennyivel többet kellene fordítani a tudományos kutatás, műszaki fejlesztés kérdéskörére. Ugyanakkor viszont véleményünk szerint a benyújtott költségvetés nem rendezi megnyugtatóan ezt a területet, sőt bizonyos vonatkozásokban csökkenő támogatásokat biztosít, ezért frakciónk megfelelő idevona tkozó javaslatokat is benyújtott. Természetesen az elején említett problémán túlmenően igyekeztünk megkeresni a költségvetésben a forrásokat javaslataink alátámasztására, és ezeket a forrásokat azokon a pontokon találtuk meg, ahol véleményünk szerint fölös legesen költekezik a költségvetés vagy a kormányzat: a bürokrácia növelésénél, egyes minisztériumok indokoltnál lényegesen magasabb támogatásnövelésénél, bizonyos programok olyan mértékű túlfinanszírozásánál, amelyekkel szemben úgy gondoljuk, hogy a pénzt sokkal jobb helyeken is fel lehet használni. Javaslataink jelentős része tehát olyan, ahol a megfelelő kiadásnövelésekhez a forrásokat megtaláltuk, ezért aztán ezek jelentős része nem növeli a költségvetés hiányát. Javaslatainkat a bizottságokban annak ren dje és módja szerint leszavazták. Ezzel nincs semmi probléma, tisztelt képviselőtársaim, a dolog így működik. Bár megjegyzem, hogy például nem kapott támogatást az a javaslatunk sem, amellyel éppen az árvíz elleni védekezés támogatását kívántuk növelni; po ntosan azért, mert a Házban is szerepelt a téma, hogy milyen problémákat jelentett vagy jelenthetett volna a százéves átlagot meghaladó tiszai árvíz, milyen károkat okozott ez a védelmi művekben, és mennyire fontos e károk elhárítása annak érdekében, hogy az árvíz elleni védekezésünk a jövőben is megfelelő legyen. Nos, ezt a módosító javaslatunkat sem támogatta a többség a bizottságokban, ami csak azért érdekes, mert több alkalommal meghallgathattuk, hogy mekkora összegeket fog a kormányzat fordítani árvíz elleni védekezésre az elkövetkezendő években,
