Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 15 (10. szám) - A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentésáltalános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - ROZGONYI ERNŐ (MIÉP):
307 hogy 1996ban 61,8 milliárd forint volt a kifizetés a két támogatási formában, míg 1997ben csak 57,1 milliárd forint, ami 4,7 milliárd forinttal nominálisan is kevesebb az előző évinél. A 19 százalékos infláció figyelembevételével ez a z összeg mintegy 5,6 milliárd forintnak felel meg. Az agrártermelési támogatásból kifizetett összeg az indoklás szerint így 13,2 százalékkal több volt az előző évinél, ez azonban nem felel meg a valóságnak, mert a fentebb említett 5,6 milliárd forinttal vo lt kevesebb. Meg szeretném jegyezni, hogy a termelésben dolgozó agrárszakemberek a piacra juttatási támogatást nem a mezőgazdasági támogatások körébe sorolják, hanem a kereskedelem támogatásához. (17.20) A fenti adatokat súlyosbítja az is, hogy a gázolaj, a vetőmagok és a többi árai az inflációt meghaladó mértékben növekedtek. Arra vonatkozóan, hogy a mezőgazdasági támogatások hány százaléka került a társas gazdaságokba és mennyi maradt a családi gazdaságokban, nincs adat, csak találgatni lehet; becslések s zerint mintegy 90:10 az arány. Ugyancsak nincs adat arra vonatkozóan, hogy az ÁPV Rt. által osztogatott reorganizációs agrárkiadások hova kerültek. Egyet tudok érteni az állami számvevőszéki jelentés 1. számú füzetében található megállapítással, mely leszö gezi a 6. oldal első mondatában: "A költségvetés végrehajtásának szabályozása laza. Indokolatlanul nagy mozgásteret ad a végrehajtónak, lehetővé teszi, hogy az Országgyűlés döntéseit gyakorlatilag elszámolási kötelezettség nélkül módosítsák." Különösen iga z ez abban az esetben, amikor az előző FMkormányzat közismert volt gazdaellenességéről. Ugyanez vonatkozik a 20,2 milliárdos mezőgazdasági beruházási támogatásokra is. Ha arra gondolok, hogy az 5,6 milliárd forintot, amit nem fizettek ki, a gazdák vetőmag vagy növényvédőszer vásárlására fordíthatták volna, jóval kisebb lehetne a búzaminőség miatt kialakult válsághelyzet. Sajnálatos az is, hogy az Állami Számvevőszék sem vizsgálata a mezőgazdasági támogatások kifizetésének körülményeit, és arról, hogy ezek sorsa mi lett, vajon hová kerültek, vajon milyen célt szolgáltak, talán soha nem is fogunk értesülni. A törvénytervezet hibáival kapcsolatos állami számvevőszéki jelentés 1. számú füzetében foglaltakkal egyetértek. Rendkívül fontosnak tartom, hogy az új Or szággyűlés megnyugtatóan oldja meg a költségvetés törvényben előírt célszerű és ellenőrizhető felhasználását, különben a polgárok adóbefizetése cél nélkül, a kormány pillanatnyi szeszélyei szerint fog szétfolyni, ez pedig nemkívánatos. Köszönöm figyelmüket . (Taps a MIÉP soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A monitoron Rozgonyi Ernő képviselő úr nevét látom. Hozzászólásra megadom a szót Rozgonyi Ernő képviselő úrnak, a MIÉP képviseletében. Parancsoljon, képviselő úr! ROZGONYI ERNŐ (MIÉP) : Elnöknő, köszönöm a szót. Képviselőtársaim! A költségvetési beszámoló nehezen áttekinthető, mert nem kétoldalasan, mérlegszerűen mutatja be a bevételek és kiadások alakulását. Emiatt a tervezett és a módosított költségvetéstől való eltérések e gyaránt nem vagy csak igen nehezen követhetők. Ez elsősorban természetesen szerkesztési hibának tűnik, annak látszik, de nem az, mert ez tartalmi hiányosságokat is takar, és akár szándékos is lehet. Néhány adat szinte kihámozhatatlan. Talán nem véletlen, d e tény, hogy nem állapítható meg a külső és belső államadósság bruttó összege és annak alakulása sem, noha ezzel összefüggésben látszólag rengeteg adatot közöl az anyag. Ebből következően nem állapítható meg az államadósság bruttó terhe, kamata sem pontosa n, valamint a különféle és rendkívüli törlesztések pozitív vagy
