Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 30 (36. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KERTÉSZ ISTVÁN
3040 nagyszerűen és milyen jól jár! Kérem, hogy számoljunk pontosan! Vannak matematikusok is a teremben. Köszönöm szépen. (Taps az elle nzéki képviselők padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Kósáné dr. Kovács Magda képviselő asszonynak kétperces időkeretben. Képviselő asszony! KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Magam is ehhez a két problémához kívántam csatlakozni, amiről képviselőtársaim az imént szóltak. Az alsóhatáros bértáblával évek óta kínlódunk, ennek a bértáblának előnyeivel és hátrányaival együtt. De éppen azért, mert ez a tábla alsóhatáros, nagyon szeretném kérni korm ánypárti képviselőtársaimat, gondoljanak abba bele, hogy a szorzó bevezetésével egyetlen garanciális elemet vittek a rendszerbe. Azt, tudniillik, hogy a minimális bérek 140 csoportban, 14szer 10 csoportban megemelkednek. De azoknál az intézményeknél, ille tve az oktatásügyi dolgozók azon csoportjainál, ahol a bér szerencsés esetben ezt a minimumhatárt már meghaladta, a garancia semmit nem jelent. Különösen nem jelent semmit azért, amit Lamperth Mónika képviselőtársam mondott, hiszen ez a 17 százalékos bérem elés garantáltan csak akkor jutna az oktatásügyi dolgozók zsebébe, ha az intézmények bértömegét 17 százalékkal megemelnék. Erről pedig szó sincsen! Tóth Károly képviselőtáram kitért arra, amit magam is említeni akartam, tudniillik az alkalmazotti kedvezmén y csökkenése legalább olyan fontos tény, mint amennyire pozitívum lehet a gyermekek adójóváírása. Én legfeljebb azt tenném hozzá, hogy az alkalmazotti kedvezmény igen hátrányosan érinti a fiatalokat, a kezdőket, azokat, akik családot kívánnak alapítani, és mivel még nincsen gyermekük, ezért ebben a másik adójóváírási kedvezményben nem részesülhetnek. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm, képviselő asszony. Kétperces hozzászólásra megadom a lehetős éget Kertész István képviselő úrnak, a Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr, öné a szó. Kérném a képviselő úr mikrofonját bekapcsolni! KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt szokták mo ndani, a puding próbája, hogy megeszike. Valóban, én is úgy gondolom. Ebben az esetben is, hogy a normatívák hogyan csapódnak le a valóságban, az csak a települések, az önkormányzatok költségvetése készítésekor fog eldőlni. Mint minden évben, ez évben is, amint a költségvetés tervezett példányait megkaptam, valamennyi önkormányzatnak elküldtem tájékoztatásul, tájékozódásul az esedékes és tervezett normatívákat. Tudom mondani a visszaérkezett információkból, hogy Mátészalkán, ahol én magam is élek - és ez a település, hadd tegyem hozzá, igencsak diákváros, hiszen az ezer főre eső tanulók, hallgatók, középiskolai és általános iskolai tanulók száma 107 fő, ami a megyei átlagnak több mint kétszerese , nálunk sem valósul meg az, amit a miniszter úr jósolt, hogy a pedagógusok 17 százalékos keresetnövekedésére rendelkezésre állnak a források. Az elkészült előzetes költségvetési koncepcióban 15 százalékos pedagógusbéremelés szerepel, méghozzá úgy, hogy 1 százalékos létszámleépítéssel is kalkulál az önkormányzat. A technikai dolgozók pedig összesen 9,5 százalékos keresetnövekedésre számíthatnak. Pontosabban mondva, besorolásnövekedésre számíthatnak, hiszen ha így sem fog összejönni az önkormányzat költségvetése, - márpedig valószínű - mert a kiegyenlítő forrásokban Mátészalka város 60 millió forinttal fog rosszabbul járni, mint az elmúlt évben, nagy valószínűséggel a túlórák számának jelentős csökkenésével, az ebédeltetés költségtérítésének megvonásával kell hogy számoljanak,
