Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 25 (35. szám) - A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HACK PÉTER
2968 Én csa k arra szeretném a miniszter úr figyelmét felhívni, hogy ez az alkotmányos követelmények szempontjából mindenképpen aggályos, és az európai normák szempontjából is aggályos. Meggyőződésem szerint mind az Alkotmánybíróságnál, mind az európai fórumokon siker rel támadható meg az a rendelkezés, amely bármifajta vétkesség vagy felróhatóság bizonyítása nélkül úgy ad jogot a jegyzőnek a bezárásra, hogy ezzel szemben az érintettnek érdemi védekezésre nincs lehetőség, és a jegyzőnek olyan ügyben kell eljárni, amiről nem is tud. Ilyen tekintetben én azt gondolom, hogyha a szabályozás úgy szólna, hogy itt az egész eljárásban aktív és felelős szerepe van a büntetőügyben eljáró hatóságnak, és beletesszük a szabályozásba, hogy ha tévedésből vagy nem megalapozottan történn e a bezárás, akkor ezért a büntetőügyekben eljáró hatóságok kártérítési kötelezettséggel tartoznak, és a bezárt üzlettel szemben ez a felelősség fennáll, azt gondolom, akkor ez a szabályozás mindenképpen megnyugtatóbb lenne, mint ami itt van. Még egyszer m ondom: szerintem ágyúval lőnek verébre. Azt a célt, amit több kormánypárti képviselő felsorolt, hogy a drogdiszkókat be kellene zárni, s amit a magam részéről az SZDSZ nevében is támogatok, ezt a célt el lehetne érni korrekt jogi szabályokkal, akkor, ha a felróhatóságot meg lehet állapítani, és ha a téves ítélet ellen van valamilyen jogorvoslat. Mert azért azt nem lehet állítani ab ovo ebben a törvényben, hogy ha egyszer szervezett bűnözésről van szó, akkor a tévedés a hatóságok részéről ki van zárva! Az eg ész igazságszolgáltatási rendszer a demokratikus jogállamokban arra épül, hogy az igazságszolgáltatás az a fórum, amin keresztül az állam a legdurvábban be tud avatkozni az emberek életébe. Ahogy az egyik tanulmányában Király Tibor írja, a büntetőügy az a fórum, amin keresztül a hatóságok az embereket megfoszthatják szabadságuktól, vagyonuktól, becsületüktől. (11.20) Így különösen fontos az, hogy megfelelő garanciák legyenek arra, hogy a hatóság tagjának tévedése vagy esetleg jogellenes visszaélése ellen a polgárok számára védelmet nyújtsunk. Arról nem is beszélve, hogy a hatóságok részéről milyen zsarolási potenciált jelent az, ha valakinek az üzletébe becsempésznek kábítószert, ezek után lecsapnak az üzletre, és annak bezárását kezdeményezik anélkül - még egyszer mondom , hogy a tulajdonos bármifajta felróhatóságát vizsgálnák. Meggyőződésem az, hogy ez a drogdiszkók esetén vizsgálható. Meggyőződésem az, hogy a zenés szórakozóhelyeknél és a tipikusan kábítószerfogyasztásra vagy tipikusan prostitúcióra épül ő üzleteknél ez a felróhatóság vizsgálható. Lehet találni olyan megoldást, amely alkalmas a célra, de az itt benyújtott megoldás meggyőződésem szerint nem alkalmas. A másik aggály - ami meggyőződésem szerint az alkotmányos próbán nehezen fog átmenni - a tö rvényjavaslat 36. §ában a rendőrségi törvény 68. § (2) bekezdésének a módosítása. Ez egy kétharmados szabály. Szeretném jelezni, hogy mi ennek a módosításához nem járulunk hozzá. Nevezetesen az, hogy ha a bűncselekmény a szervezett bűnözéssel van összefüg gésben, akkor ügyészi engedély nélkül a rendőrség adatokat kaphat, és az adatszolgáltatást ilyen esetben haladéktalanul teljesíteni kell. A probléma ebben az egész körben, amiről beszélünk - ez vonatkozik a nemzetbiztonsági törvény módosítására is , az a kérdés, amely a vitában felvetődött, az, hogy ki őrzi az őrzőket. Ki ad garanciát arra, hogy amikor a rendőr azt mondja, hogy ez az ügy szervezett bűncselekménnyel függ össze, akkor valóban szervezett bűncselekménnyel függ össze: Ugyanis nincs olyan büntet őügy, amely ne függhetne valamilyen tekintetben össze. Vagy inkább úgy fogalmazok: alig van olyan büntetőügy - talán a kegyeletsértés, de még erről sem merném állítani - vagy tényállás a Btk.ban, amely valamilyen tekintetben ne függhetne össze a szervezet t bűnözéssel. Nem beszélve arról, hogy nagyon sok esetben utólag kiderül, hogy nem is függött össze, csak azt hittük. Az ügyészi jóváhagyás pontosan arra szolgál, hogy legyen egy külső kontroll - nem bírói kontroll, ami igazán megnyugtató lenne, hanem egy bíróságtól eltérő szervezet kontrollja , amely ellenőrzi azt, hogy amit a rendőr mond, igaze, valóban vannake adatok arra, hogy az adott bűncselekmény a szervezett bűnözéssel függ össze. Hiszen ilyenkor mi történik? Megszűnik az
