Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 25 (35. szám) - A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HACK PÉTER
2967 alá az elmúlt héten , hogy a jegyző bezárhatja az eljárás befejezéséig, de legfeljebb egy évig azt az üzletet, amely bizonyos feltételeknek megfelel - az egyszerűség kedvéért nem olvasom fel az e gész szabályozást. Azt kell mondanom, hogy néhány elemével egyet is értek. Én egyetértek azzal, hogy ha az üzletben az alkalmazottak szervezetszerűen, rendszeresen vagy akár alkalmi jelleggel is az üzlet szolgáltatásait igénybe vevők, tehát a vásárlók vagy a vendégek sérelmére önbíráskodást, rablást, kifosztást követnek el, ezeket az üzleteket egy bizonyos időre be lehessen zárni. Az úgynevezett Piroska csárdaügy erre jó példa volt. Meg kell jegyeznem, hogy az üzletet akkor is be lehetett zárni, nem egy év re, de ezzel a szabályozással a magam részéről nem is szeretnék vitatkozni. Azzal a szabályozással azonban már vitatkoznom kell, amely a c) pontban megfogalmazott kritériumokat jeleníti meg. Nevezetesen az üzletet a jegyző akkor is bezárhatja, ha az üzletb e belépő vásárló bizonyos bűncselekményeket követ el, ad absurdum a cipőboltba bemenő vásárlót elfogják a helyszínen, és nála nagy mennyiségű kábítószert találnak. Ez a jelen törvényi felhatalmazás alapján egy nyitott területet szabadít fel a hatóság és a jegyző számára a tekintetben, hogy az üzlet bezárásáról rendelkezzen. Sajnálom, hogy Herényi képviselő úrnak el kellett mennie - szeretném jelezni, hogy ez nyilván több képviselővel is előfordul, hiszen párhuzamosan bizottsági ülések folynak , de szeretné m felhívni a figyelmét, hogy a nyugateurópai gyakorlatban legalább az üzlet tulajdonosának vagy vezetőjének felróhatóságát valahol bizonyítani kellene. Ebben a szabályozásban az üzlet vezetőjének a felróhatóságát nem kell bizonyítani, tehát nem az történi k, hogy van egy közismert drogdiszkó és azt bezárják, hanem az történik, hogy bezárhatnak bármely üzletet, amely üzletben a vevő az üzletben bent tartózkodva bizonyos bűncselekményeket követ el, akár anélkül, hogy a tulajdonos tudna róla. Sőt, az üzletet a kkor is bezárhatják, ha a büntetőeljárást utána megakasztják! Herényi Károly az előbb utalt arra, hogy az is előfordul máshol, hogy az eljárás tartama alatt kényszerítő intézkedéseket alkalmaznak, s utána kiderül, hogy nem is volt bűncselekmény. Csakhogy, tisztelt képviselőtársaim, arra van jogi garancia, hogy ha valakivel szemben úgy alkalmaznak kényszerítő intézkedést, hogy utóbb bebizonyosodik, nem követett el bűncselekményt, akkor kártalanítást kell fizetni. Ebben a körben ez nincs benne a törvényben, m iniszter úr! Azért nincs benne, mert az az üzlettulajdonos, akinek az üzletét bezárják, nem alanya a büntetőeljárásnak, vele szemben nem folyik büntetőeljárás semmilyen tekintetben. A kártalanítás szabályait ajánlom a miniszter úr figyelmébe: a kártalanítá s szabályai csak a terhelttel szemben állapíttatnak meg. Felvetődik a probléma, és a bizottsági ülésen azt mondták, hogy az államigazgatási jogkörben okozott kár tekintetében kell eljárni - ezt mondta a minisztérium képviselője. Én ezt elég szomorúnak tart om, ha tényleg ezt mondta és ez tényleg így hangzott el, ugyanis az államigazgatási jogkörben okozott kárral az a probléma, hogy az csak a jogellenesen okozott károkért jár. Ezzel szemben itt ez a törvény ad jogi felhatalmazást a jegyzőnek, hogy ha ő kap e gy értesítést a rendőrségtől, hogy X. üzletben elfogtak valakit, aki kábítószerrel visszaélés, kóros szenvedélykeltés vagy tiltott kéjelgés szabálysértését követte el, kérem, zárja be; a jegyző anélkül, hogy bármit vizsgálhatna érdemben - hiszen ő nem tudj a, hogy a hatóságnak milyen bizonyítékai vannak, és a tulajdonos vagy a bolt vezetője tudhatotte erről, felróható volte neki , bezárhatja az üzletet. Ha utóbb kiderül a büntetőeljárásban, hogy nem történt bűncselekmény, mert ami anyagot találtak az ille tőnél, arról a szakértők megállapítják, hogy nem is kábítószer volt, akkor semmilyen szabályozás nincs ebben a törvényben, hogy azonnal értesíteni kellene a jegyzőt, hogy megszűnt az eljárás. Tehát a jegyző vagy megtudja, hogy megszakadt az eljárás, vagy n em tudja meg; vagy tudomást szerez arról, hogy utóbb a bíróság bűncselekmény hiányában felmentette a vádlottat, vagy nem szerez erről tudomást. Semmilyen szabály nincs arra, hogy mi legyen az utólagos rendelkezés - az üzlet be lett zárva. Az üzlet tulajdon osa elmehet a közigazgatási bíróságra, a közigazgatási bíróság pedig azt fogja neki mondani, hogy a jegyző jogszerűen járt el, mert a szervezett bűnözés elleni fellépés - s a többi - című törvény értelmében erre a jegyzőnek volt jogi felhatalmazása.
