Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 25 (35. szám) - A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN
2962 kivezető urak mentén látunk, a nőkereskedelem áldozatai, akik többségükben nem a maguk urai, hanem foglyok, akiknek nem áll módjukban felhagyni azzal a tevékenységgel, amit csinálnak. A másik jellegzetes kapcsolat a szervezett bűnözé s és a prostitúció között a tiltott drogkereskedelem és a drogfogyasztás területén adódik. A törvényjavaslat szerzői elsősorban e jelenségnek a közérzetromboló hatásaira hívják fel a figyelmet, ugyanakkor nem kutatják az okokat. Lényegében nem indokolják m eg: ha a prostituált bűnt követ el, akkor miért nem tiltják a működésüket, ha viszont áldozat, akkor miért rendszabályozzuk és fenyegetjük mint szabálysértőt?! A gondom az, hogy a problémát komplexitásában nem kezeli ez az előterjesztés. A most tárgyalt ja vaslat úgynevezett türelmi, illetve tiltott zónák kijelölésével tervezi megoldani elsősorban az utcai prostitúció problémáját. Eszerint az önkormányzatok kijelölhetnek a prostitúció számára alkalmas övezeteket, ez esetben más helyeken üldözik azt; avagy bi zonyos helyeken tiltják, ilyenkor a többi helyen elnézik. E kettősség vonul végig a törvényen. A hat paragrafus, amely a prostitúció közrendvédelmi szabályaival foglalkozik, az önkormányzatok számára jelent majd igazi feladatot. Ugyanis a keretrendelkezése ket önkormányzati rendeleteknek kell tartalommal megtölteni. Az önkormányzatok szempontjából tehát új kötelező feladatról van szó. Kötelező rendeletben kijelölni türelmi zónát az 50 ezer lélekszám feletti településeken a közterületi prostitúció folyamatos észlelése esetén. Megengedő a szabályozás a prostitúció tömeges megjelenésekor. Ilyenkor az önkormányzatra bízza, hogy kijelöle több türelmi zónát. Itt a fogalmak alkalmazásánál rögtön nehézségekbe ütközik majd az önkormányzat. Nevezetesen annak megítélés énél, mit tekintsen tömegesnek vagy folyamatosnak. A javaslat indoklása úgy fogalmaz, hogy a szabályozás közvetett módon késztetné a jelenséggel sújtott területeken működő önkormányzatokat a türelmi zónák kijelölésére. Ugyanakkor egy alkotmánybírósági hatá rozatra hivatkozással kétségtelenné teszi, hogy a zónák kijelölését tömeges megjelenés esetén az önkormányzat nem tagadhatja meg, mert ez alkotmányt sértene. Az indoklás leszögezi azt is, hogy az önkormányzatnak a prostitúció folytatására, az üzletkötésre alkalmas területet ki kell jelölni, ellenkező esetben ismét alkotmányt sért. Csendben kérdezem: lehet, hogy a helyi rendeletek megalkotása után a lányok futtatásában érdekeltek beadványaikkal özönlik el az Alkotmánybíróságot?! Azt gondolom, nem dughatjuk h omokba a fejünket, s már most fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a türelmi zónák kijelölése egyben területi újrafelosztást jelent, bandaháborúk lehetőségét veti fel, ami nagyon veszélyes. Az előterjesztés indokolásával ellentétben én nem hiszek abban, h ogy létezik minden nagyobb településen egy úgynevezett semleges terület, abban pedig még kevésbé hiszek, hogy ahol meg nincs ilyen, ott a szomszédos önkormányzatok segítségére lehet támaszkodni. (10.50) Nem tudok elképzelni ugyanis olyan testületet, amely a szomszédos önkormányzat közigazgatási területén tömegesen megjelenő prostituáltak részére saját területéből ajánl fel türelmi zónát. Külön említést érdemel a főváros e tekintetben, mivel itt a türelmi zónát fővárosi rendeletben kell meghatározni. Azt gon dolom, ez csak az érintett kerületi önkormányzatok véleményének nagyon komoly összehangolásával történhet meg. Amint már említettem, meghatározott esetekben kötelező önkormányzati feladatokról van szó. Tisztázni kellene, hogy a kormány ehhez milyen anyagi forrást biztosít az önkormányzatok számára, nem beszélve a szakmai segítségről. A törvényjavaslat indoklása szerint türelmi zóna kijelölése akkor válik célszerűvé, ha a helyi társadalom körében a jelenség közfelháborodást okoz, egyes közintézmények működés ét zavarja, illetve objektíve alkalmas arra, hogy a polgárok körében riadalmat váltson ki. Ebből a megfogalmazásból is látszik, hogy az önkormányzatoknak egyegy ilyen döntésnél szinte kezelhetetlen népharaggal kell számolniuk. Bárhol is jelöli ki a türelm i zónát, a lakosság körében elégedetlenséget okoz. Ha az elégedetlenség okát meg akarja szüntetni, egy másik zónát kell keresnie, amikor is legfeljebb azt mérlegelheti, hogy a prostituáltak jelenléte hol okoz kisebb kárt, az