Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 24 (34. szám) - Az Országgyűlés döntése az MSZP képviselőcsoportja által benyújtott kérelemről, az ügyrendi bizottság 5/1998-2002. ÜB (1998. október 28-ai) általános érvényű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ):
2835 o ldani a Házszabály módosításával, de ha az MSZP és az SZDSZ képviselői jelen vannak, akkor szintén nincs meg ehhez sem a többség. Ilyenkor, úgy tűnik, nincs más megoldás, mint találni egy olyan grémiumot, ahol jobboldali többség van, ez az ügyrendi bizotts ág, és az ügyrendi bizottság majd talál valami megoldást. Meg is történt. Az ügyrendi bizottság megszavazott valamit, ami szerintünk fából vaskarika. Kimondta azt, hogy különbség van az alkotmány által előírt adatszolgáltatás, illetőleg vallomástétel és a Házszabályban szereplő meghallgatás között. Ezt feltétlenül fontos volt kimondaniuk, hiszen maga Salamon László képviselő úr azt mondta a bizottság ülésén: "A vallomás mint fogalom, kifejezetten a személyhez kötött megnyilatkozás. Ott az illető személynek a tényekről szóló közléséről van szó, ott a helyettesítés nem képzelhető el." Tisztelt Képviselőtársaim! Lehete így értelmezni ezt a kérdést, külön kategóriae a meghallgatás? Vane joga egyáltalán az Országgyűlésnek ahhoz, hogy a Házszabályban egy határo zatban előírja az állampolgárok számára a bizottsági meghallgatáson a megjelenési kötelezettségüket? Álláspontunk szerint nincs erre lehetősége az Országgyűlésnek. Az alkotmány és a jogalkotási törvény szerint az állampolgárok jogait és kötelességeit csak törvényben lehet megállapítani. Az Országgyűlés határozatban csak az általa irányított szervek feladatait, saját működését szabályozhatja és a feladatkörébe tartozó terveket állapíthatja meg. (18.00) Ha elfogadnánk az ügyrendi bizottság többségé nek logikáját, a bizottságok csak országgyűlési képviselőket, illetve a Ház apparátusának a tagjait hallgathatnák meg, még a miniszterek, illetve miniszterjelöltek közül is csak az országgyűlési képviselők meghallgatására kerülhetne sor. Ez nyilván képtele nség. Nem két különböző jogintézményről van szó. Az alkotmány megállapította az állampolgárok kötelességét, tehát mindenki kötelességét. A mindenkibe természetesen beleértendők azok a vezetők is, akiknek helyettesítésére törvény szerint lehetőség van. A Há zszabály pedig azt mondja meg, hogy ki jogosult kezdeményezni ezt a meghallgatást. Ez a Házszabályban meghatározott, és szeretném hangsúlyozni, hogy az előző ciklusban gyakorolt kisebbségi jogosultság. Nem helyes, ha a jobboldali többség ezt korlátozni kív ánja. Különösen nem helyes, ha ezt más eszköz hiányában a Házszabály értelmezésével kívánja megtenni. Kérem, ne tegyék ezt! Ebben a Házban korlátozták már a kisebbségnek a bizottsági helyekhez fűződő jogosultságát, előfordult, hogy az alkotmányügyi bizotts ágban nyilvánvalóan házszabályellenes javaslatot megszavaztak, amit utána aztán visszavont az előterjesztője. Nagyon kérem, hogy egy újabb Rubicont ne lépjünk át azzal, hogy a kisebbségnek ezt a, hangsúlyozom, az előző ciklusban gyakorolt jogát a mostani t öbbség meg kívánja vonni. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Az SZDSZfrakció nevében Kóródi Mária jelezte felszólalási szándékát. Képviselő asszonyé a szó. DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A Szabad Demokraták Szövetségének frakciója a Magyar Szocialista Párt frakciójával egybehangzóan tisztelettel arra kéri az Országgyűlést, hogy ezt az ügyrendi bizottsági állásfoglalást utasítsa el. Utasítsa el egyrés zt formai okokból. Utasítsa el azért, mert az ügyrendi bizottság alkotmányértelmezést végzett el, és ezzel az alkotmányértelmezéssel túlterjeszkedett azon a jogkörén, amelyet részére a Házszabály biztosít. Amikor az ügyrendi bizottság az alkotmány szerinti vallomástételi kötelezettséget és az alkotmányban szabályozott helyettesítést veti össze, akkor azt a feladatot végzi el, amit jogszerűen nem tehet meg, amellyel ha az ügyrendi bizottságnak kérdései és gondjai vannak, nem tehet mást, mint hogy az ügyrendi bizottság az Alkotmánybíróságról szóló
