Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 24 (34. szám) - Az Országgyűlés döntése az MSZP képviselőcsoportja által benyújtott kérelemről, az ügyrendi bizottság 5/1998-2002. ÜB (1998. október 28-ai) általános érvényű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - CSURKA ISTVÁN (MIÉP):
2836 törvény alapján az Alkotmánybírósághoz fordul, hogy az Alkotmánybíróság végezze el az értelmezést. Tehát nem állja meg a helyét ez az értelmezés abból a formai okból, hogy itt jogellenesen, azaz Házszabályban nem biz tosított jogosítvány alapján alkotmányértelmezést végzett el az ügyrendi bizottság. Ez a vallomástételre és a helyettesítésre vonatkozó kérdéskörre igaz. Az ügyrendi bizottságnak jogában állt megvizsgálni a meghallgatás jogintézményét, és a Házszabály rend elkezéseit ebben a kérdéskörben értelmezni. Tisztelettel arra kérjük az Országgyűlést, hogy ebben a kérdésben is utasítsa el az ügyrendi bizottság állásfoglalását, hiszen tartalmilag megalapozatlan döntést hozott. Ha az ügyrendi bizottság valóban elvégezte volna értelmezési feladatát, akkor azt kellett volna megvizsgálnia, hogy a meghallgatás mint parlamenti jogintézmény hogyan is szerepel a Házszabályban, és akkor látta volna, hogy a meghallgatás három helyen szerepel a Házszabályban: amikor vezető közjogi tisztségekre akarunk kinevezni embereket, akkor meg kell őket bizottsági szinten hallgatni; akkor is szerepel a meghallgatás jogintézménye, amikor a miniszterek vonatkozásában előírja; és a harmadik eset az, amikor a kisebbség egy bizottságon belül kéri. Azt gondolom, nem kell különösebben részletezni, hogy az első két esetben, tehát akár egy nagyköveti kinevezés, akár egy miniszteri kinevezés előtt a meghallgatás esetében szó sem lehet helyettesítésről, hiszen személyes meghallgatásról van szó. Ugyanúgy n em lehet szó helyettesítésről, amikor a kinevezett minisztereket hallgatják meg, hiszen ott is szó szerint, személy szerint a miniszternek kell a meghallgatásnak eleget tenni. Tisztelettel azt kérdezem az ügyrendi bizottságtól - attól függetlenül, hogy mag am jelen voltam az ügyrendi bizottság ülésén , hogy mondja meg, mi a különbség a meghallgatási jogintézmény között akkor, amikor ezt a Házszabály előírja meghallgatásként a miniszterek és a kinevezésre kerülő közjogi tisztségviselők esetében, és mi a külö nbség akkor, amikor ezt a bizottság kisebbsége kéri. Ugyanarról a jogintézményről van szó, azzal a különbséggel, hogy itt a bizottság kisebbsége részére a parlamenti ellenőrzés lehetőségeit biztosítja a Házszabály. Ez tehát konkrétan a parlamenti ellenőrzé s, a kisebbségi jogosítványok sérelme, amikor önök azt a kérdést vetik fel, hogy vane a miniszterelnöknek helyettese. Igen, kérem szépen, van helyettese, a miniszternek is van helyettese, de mint ahogy a vallomástétel esetében nem lehet helyettesekkel ell átni a feladatot, ugyanúgy nem lehet a meghallgatás esetében sem. Azokban a kérdésekben lehet helyettesíteni a miniszterelnököt, a minisztereket és mindazokat, akiknek helyettesei vannak, amikor a parlament beszámolót, tájékoztatót, jelentést vagy adatszol gáltatást kér az adott intézménytől, és nem akkor, amikor egy ügyben a személyes véleményformálás, a személyes adatok birtoklása és az abból adódó információs kötelezettség adódik. Tisztelettel ismételten - az előbb elhangzott és az eddig kifejtett érvek a lapján - arra kérjük a tisztelt Országgyűlést, hogy ne adjon a továbbiakban lehetőséget arra, hogy az ügyrendi bizottság aktuálpolitikai megfontolásokból olyan módon üresítse ki a házszabályi rendelkezéseket, hogy az a kisebbség jogainak gyakorlását veszél yeztesse. Higgyék el, ezt nem most mondjuk először, és nagyon szeretnénk utoljára mondani, hogy ez az önök lehetőségeit is korlátozni fogja, és veszélyezteti a parlamenti demokratikus működésünket! Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Megkérdezem a további frakciókat, kívánnake a felszólalási lehetőséggel élni. Megadom a szót Csurka István frakcióvezető úrnak, MIÉP. CSURKA ISTVÁN (MIÉP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. A Magyar Igazság és Élet Pártj a az ügyrendi bizottság javaslatát, illetve állásfoglalását korrektnek és tisztának tartja. (Felzúdulás az MSZP és az SZDSZ soraiban. - Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
