Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 23 (33. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KOLESZÁR LAJOS (MSZP):
2664 Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Engedtessék meg, hogy a társadalombiztosítási költségvetésnek az egészségü gyre vonatkozó részével foglalkozzam, és megosszam önökkel gondolataimat. Hogy mire lesz elég az elkövetkezendő évben ez a 350 milliárd forint, azt bizony nehéz megjósolni, de látszik, hogy az elkövetkezendő év vége felé milyen gondokkal fogunk majd megküz deni. Az sem vigasztal, ha Magyarországon ma egy főre 300 dollárt költünk az egészségügyben - és ez az USAban 3000 dollár , és a közvéleménykutatások alapján ott a legelégedetlenebbek az emberek és a betegek, ahol a legtöbbet fordítják erre - ezt mindann yian tudjuk. Az sem vigasztal, hogy a költségvetésben egy 14,7 százalékos fejlesztés van benne, amelyből ha elvesszük az inflációt, akkor meg kell állapítsuk, ez a költségvetés az egészségügy teljes területén legfeljebb a szinten tartásra elegendő. Miért i s mondom ezt? Aki ismeri az egészségügyben használatos eszközöket, anyagokat, a gyógyszereket, azok áremelkedését, valamennyi egészségügyben használatos gépműszereszközt - amely Nyugatról importként kerül be , az tudhatja, hogy az egészségügyben nem 14, 7 százalékos az infláció, illetve az amortizáció is. Akkor, úgy gondolom, örülünk, ha az elkövetkezendő év végén a jelenlegi szintet tudjuk tartani; s akkor a váratlan kiadásokban még nem is említettünk semmit. Azt hiszem, aki járt kórházban, járt egészség ügyi intézményben, az őszinte csodálkozását fejezheti ki, hogy az informatikai színvonal milyen ma Magyarországon. Ahhoz, hogy az egészségügyben elérjük azt az informatikai színvonalat, amely követhető, ágyanként körülbelül 100 ezer forintot kellene azonna l egy intézményre költeni - ágyanként, jól tetszenek érteni! (18.40) Hiszen ebben benne van a hálózat- és a szerverkiépítés; dokumentációcsökkentő, és akkor esetleg több idő maradna a betegekre is. Mondhatják önök, hogy erre az önkormányzatoknak lenne szük sége és lehetősége, de látjuk a költségvetésből, hogy az önkormányzatnak erre vajmi kevés pénze marad. Egyik napról a másikra informatikai feladatokat ír elő a társadalombiztosítás, aminek természetesen nincs meg az eszközállománya, nincs meg a hardverlehe tőség, hogy aztán a szoftverről és a hozzá való munkaerőről ne is beszéljünk. Ez természetesen ilyen számadatok bekérése során azonnali teljesítménycsökkenést eredményez, hiszen nem arról van szó, hogy kevesebb beteget látnak el, hanem arról, hogy csak esz közök hiányában képtelenek ezt dokumentálni. Úgy gondolom, ebben a költségvetésben az sem szerepel, hogy az egészségügyi intézményeket és önkormányzatokat egy minimumfeltétel fejlesztésére és az ezzel kapcsolatos törvény kötelességszerű teljesítésére ítéli k. Azt hiszem, ebben nem szerepel az adatvédelmi biztosok működtetése, de az sem, amit az utóbbi időben oly gyakran hallunk a tárcától, hogy az egészségügyi intézményekben a minőségbiztosítás feltételeit szinte azonnal meg kell teremtsük. Ezt vessük össze egy kicsit azzal, hogy mit is hallottunk a választások előtt, és mi tükröződik vissza ebben a költségvetésben! Úgy gondolom, hogy az a 300 ezer egészségügyi dolgozó, aki ennek a költségvetésnek esetleg a közelébe jutott, mélységesen csalódott lehet. Nem ta láljuk például nyomát annak, hogy a választásokat megelőzően az elmaradt ügyeleti díjakról több helyen tett ígéretet a miniszter úr. Az a 3 milliárd forint, amely a rendes ügyeleti díjakra van benne elkülönítve, úgy tűnik, nem lesz elegendő. Valószínű, hog y ebből még az elmaradt ügyeleti díjakat sem tudjuk kifizetni. De nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy megjósoljuk: ha év végén a transzplantációra, szervátültetésekre, a szívsebészeti beavatkozásokra szánt összeget nézzük, valószínűleg nem lesz többre el egendő, mint az idén. Ha valaki azt hiszi, hogy majd ugyanazok az emberek, akik a szívsebészeti műtétekért eddig protestáltak, ennek az évnek a végén nem valószínű, hogy fognak, hiszen nincs választás. De ha belenéznek a költségvetésbe, akkor joggal láthat ják, és ki tudják számítani már most, decemberben, hogy a jövő évi költségvetés nem tartalmaz több műtéti lehetőséget, mint volt ez az elmúlt évben. Lehet, hogy ez most nem is olyan fontos?
