Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 23 (33. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP):
2650 kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény ál talános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatjuk munkánkat. Soron következik a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló törvé nyjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása és lezárása . Az előterjesztéseket T/326. és T/326/1. számokon, az egészségügyi bizottság ajánlását pedig T/326/2. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Tisztelt Országgyűlés! Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót; először Schvarcz Tibor képviselő úrnak a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr, nyugodtan jöjjön ki a pulpitusra! (Dr. Schvarcz Tibor: Nem, k öszönöm szépen.) Akkor a helyéről szól. Öné a szó, képviselő úr. DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A társadalombiztosítás 1999. évi költségvetésével kapcsolatosan néhány gondolatot szeretnék még elmondani , ami, úgy érzem, még nem kapott kellő hangsúlyt az általános vita során. Először is a költségvetésnek a nyugdíjalapot érintő részéhez szeretnék hozzászólni. Elsősorban azt a lopakodó jellegű törvényhozást szeretnénk kifogásolni, amelyre itt példát mutatot t a Ház azáltal, hogy megszavazta azt a törvényjavaslatot, amelyet minden bizottság alkalmatlannak talált, majd frakciókérésre szavazott róla a Ház, és meglepetésszerűen ezt a törvényjavaslattervezetet megszavazták. A Fidesz kezdettől fogva azt kifogásolt a, hogy a magánnyugdíjpénztár létrehozásával nagyon nagy költségvetési hiány keletkezik, és részben ez a költségvetési hiány az oka a tb költségvetési problémáinak. Ezt ellensúlyozandó történt ennek a törvényjavaslatnak a megszavazása, amellyel nem tudunk egyetérteni, hiszen ez több okból aggályos. Az köztudott, hogy a Fidesz kezdettől fogva meg akarta és meg akarja szüntetni az 1997ben hozott nyugdíjtörvényeket, és mindent megtesz és megtett azért, hogy ezek változzanak. Most ezzel a megszavazott törvényj avaslattal a Nyugdíjbiztosítási Alap hiánya csökken a következő évben, de ez több okból gondot jelent, hiszen több mint egymillióan már átléptek a magánnyugdíjpénztárba. Felmerül a kérdés, hogy most mi lesz velük, mennyit, hogyan fognak fizetni, másrészt pedig megrendül azoknak a bizalma a nyugdíjpénztárban, akik eddig nagy számban átléptek; megrendül azáltal, hogy évente változnak a fizetési feltételek, minden évben más a kötelezően fizetendő járulék mértéke. Tehát ezért sem lehet a társadalombiztosítás k öltségvetésének ezzel a részével egyetérteni. Másrészt a nagy biztosítótársaságok - amelyek létrehoztak Magyarországon magánnyugdíjpénztárakat - bizalma is megrendül a kormányzatban, hiszen kiszámíthatatlan, minden évben változó fizetési feltételek mellett kell működtetni nyugdíjpénztárakat, és ha a nyugdíjtörvényeket minden évben megváltoztatjuk, akkor bizalmi válság alakul ki, hiszen a nyugdíjbiztosításról szóló törvények 1520 évre szóló törvények, és ezeket nap mint nap, mindennap nem szabad és nem lehe t változtatni. A társadalombiztosítási költségvetés másik része, amiről még nagyon kevés szó esett: ugyan szerepel informatikai fejlesztésre a társadalombiztosításnál egy jelentős összeg, és köztudott, hogy már jelentős problémák voltak az informatikai fej lesztéssel kapcsolatban a korábbiakban, de mind a mai napig nem esik szó arról, ez hogyan történik; és nem látni a költségvetésben nyomát, az átállást arra az rendszerre, amikor az APEH szedi be a járulékot és átadja a nyugdíjbiztosításnak, hogyan történik ennek az informatikai kivitelezése. Illetve nem történik semmi utalás arra, hogy a
