Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 23 (33. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
2630 Szeretném elmondani azt is, hogy ez a 158 milliárd forint zömében céltartalékhiány, amit a még nem realizált, de várható veszteség fedezetére kell elkülöníteni és képeznie a banknak. Ettől függően tehát a valós hiány mértéke eltérhet ettől az összegtől. Szeretném elmondani azt is, hogy a veszteség pontos ismerete érdekében a kormány felkérte az Állami Számvevőszéket, valamint a Kormányzati Ellenőrzési Irodát, hogy készítsen vizsgálatot a Postabankn ál a realizálható valós veszteség mértékéről. Egyetlen fillérrel sem kívánunk ugyanis többet fizetni ezért a veszteségért, mint amennyibe valóban kerül. A kormány által elfogadott eljárás szerint a konszolidáció az 1998as évet fogja terhelni, megnöveli a költségvetési hiányt és az államadósságot, de az ez évi gazdasági folyamatokra nem lesz hatással. Nem lesz hatással, mert nem növeli az inflációt, hiszen december 30án kerül sor erre az eljárásra, többletvásárlóerőt sem jelent, hiszen a bank állampapírba fogja fektetni ennek a legnagyobb részét, és ebből adódóan reményeink szerint fizetési problémát sem jelent. A költségvetési hiány növekedése valóban rontja az ország megítélését. Azt gondolom, hogy erre a kormány megfelelő gazdaságpolitikai lépéseket tud majd tenni. Szeretném még mindehhez hozzátenni azt is, hogy a veszteséget végső soron sajnos az adófizetőknek kell megfizetniük. A konszolidáció 1999. évi hatása pedig máris 23 milliárd forint kiadást fog jelenteni. Ennyit jelent az a kamatteher, amit az államkötvények kamataiként ki kell fizetni. Reményeink szerint ezt a most folyó költségvetési vita során a kiadások csökkentésével tudjuk majd megoldani. Befejezésül pedig hadd mondjam el, hogy az Állami Számvevőszék, valamint a Kormányzati Ellenőrzési Iro da vizsgálata alapján és a bank most folyó belső vizsgálata alapján a kormány - ha megfelelő dokumentumok állnak rendelkezésére, és amennyiben a feljelentést megalapozottan meg lehet tenni - mindenképpen büntetőjogi eljárást fog kezdeményezni. Erre a mosta ni információnk alapján minden esély megvan. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Balsai István frakcióvezető úr, Magyar Demokrata Fórum. DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): Eln ök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Demokrata Fórum országos jelentőségű kérdésben kért szót napirend előtt, mivel országos jelentőségű ügynek tartjuk, hogy a mai nappal egy kilenc évvel ezelőtt megválasztott alkotmánybírói garnitúra, nevezetesen három alapító tag, mandátumának végéhez érkezvén megérdemli azt, hogy erről a helyről is megköszönjük a munkájukat. Kilenc évvel ezelőtt az akkori, nem jogállami körülmények között megválasztott Országgyűlés utolsó nagyon fontos döntéseinek egyike volt az, hogy megválasztotta azt a máig ható politikai konszenzuson alapuló öt alkotmánybírát, akik közül hárman ma töltik hivatali idejük utolsó napját. Más okokból váltak meg ketten az eredetileg megválasztott alkotmánybírók közül az alkotmánybírói státusztól. Ez a ma i napig ható konszenzus tükröződött az Alkotmánybíróság legelső két döntésében, abban, hogy nem hoz döntést arról, amit megtehetett volna, hogy ki legyen az elnöke. Megtehette volna az elnök úr, hogy abban a helyzetben elnökként - az öttagú bíróság elnökek ént - nem várja meg a másik öt bíró megválasztását, hanem csak elnökhelyettesi minőségében látott hozzá ahhoz a szervező munkához, amelynek az első jele fizikai értelemben az a szimbolikus kis réztábla volt, amelyet bizonyára nem véletlenül akasztottak ki a jelen parlamenti épületben található tárgyalóterem ajtajára, ahol korábban az Ellenzéki Kerekasztal működött. Ez a kis réztábla jelentette az Alkotmánybíróság első pontos és fontos működésének a kezdetét. Egy másik nagy jelentőségű döntéssel az első Alko tmánybíróság szintén elhalasztotta azt az igen jelentős döntését - megvárván a testület kiegészítését , amely az emberi élet védelmére vonatkozott; igen, a halálbüntetéssel kapcsolatos máig ható döntéséről szerettem volna megemlékezni. Annál is
