Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 23 (33. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár:
2629 Meggyőződésem, hogy az ilyen nagyságrendű veszteségek nem képződhettek anélkül, hogy a bankszektort ellenőrző kormányzati tényezők ne lettek volna tisztában a helyzet súlyosságáv al. Ez a dolog egyik része. A másik az, hogy miközben a jelenlegi ellenzék folyamatosan bírálja a kormány gazdaságpolitikai intézkedéseit, aközben mélyen hallgat a Postabank körül kialakult helyzet ügyében. Pedig ha valakinek, nekik tudniuk kell, hová kerü lt az ott veszteségként felhalmozódott 150 milliárd forint. Befejezésül engedjenek meg egy rövid megjegyzést, a kormánydöntésre történő ellenzéki reakciókat illetően Stevenson amerikai politikus után szabadon. Felmerült bennem, hogy azt javasoljam az előző kormányzati képviselőknek, ha nem terjesztenek rólunk több hazugságot, akkor mi sem terjesztjük róluk többé az igazat. Hogy mégsem javasolom, annak pedig egy oka van: a polgároknak joguk van tudni, hogy kik és mire pazarolták el adóforintjaikat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban. - Dr. Torgyán József: Igaz! - Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Hazugság!) ELNÖK (dr. Áder János) : A kormány nevében Varga Mihály államtitkár úr kíván vá laszolni az elhangzottakra. (Zaj az ellenzék padsoraiban.) VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! (Szalay Gábor: Igazat mondj! - Horn Gábor: Itt az ideje igazat mondani! - Vancsik Zoltán: De az igazat beszéld!) El fogom mondani. Egy kis türelmet kérek még. Kétségtelen tény, amikor arról beszélünk, hogy a jelenlegi kormánynak melyek azok a korlátai, kötöttségei, amelyek a gazdaságpolitikai elképzeléseket behatárolják, mi az az öröksé g, amely a jelenlegi kormány államháztartási elképzeléseit és költségvetési gazdálkodását megszabja, akkor az egyik legsúlyosabb örökség valóban ezek között a Postabankprobléma. A kormány ebben a kérdésben határozott elképzelésekkel látott munkához, hisze n már a nyár folyamán megkezdtük ennek a problémának a megoldását. Mint köztudott, ön előtt is ismert, tisztelt képviselő asszony (Mátrai Mártához fordulva mondja.) , hogy a nyár folyamán a kormány rendkívüli közgyűlést hívott össze a Postabankban. Ennek so rán menesztette a bank elnökvezérigazgatóját, menesztette az igazgatótanácsot, és menesztette a felügyelőbizottságot is. Úgy gondoltuk, és úgy gondoljuk ma is, hogy a kormány nem hajlandó tovább finanszírozni ezt a veszteséges működést, és meg kívánjuk sz üntetni azt a pazarlást, azt a visszaélést, amely ennél a banknál folyt. Nemcsak a betétesek pénzéről van szó, hadd tegyem hozzá, hanem bizonyos értelemben közpénzekről is. Ez azonban még csak az egyik lépése annak a folyamatnak, ami a probléma kezelését j elenti. Sohasem szabad arról elfelejtkezni, hogy több mint hárommillió ügyfélnek a pénze van ennél a banknál, ezért rendkívül kényes és megfontolt, megalapozott lépésekre van szükség ahhoz, hogy a problémát úgy lehessen kezelni, hogy közben a magyar bankre ndszer egésze, de a Postabank se kerüljön válságos helyzetbe. A jelenleg folyó munka alapján ma már el lehet mondani, hogy körülbelül 158 milliárd forint az a kár, amelynek a konszolidálására a kormánynak kész kell lennie. Ez a kár több esztendő alatt halm ozódott fel, több esztendő felelőtlen gazdálkodása, a számviteli törvény sorozatos megsértése, rossz hitelkihelyezések miatt. (15.30) Azt kell mondanom, hogy a korábbi könyvvizsgálói jelentések is okozzák azt, hogy ezzel a problémával ma egyszerre kell sze mbesülni. Abban is igaza van a képviselő asszonynak: a veszteség kialakulását nem segítette az, hogy az előző kormány 63,3 milliárd forintban részleges segítséget nyújtott ennek a banknak. Ez a pénz a korábbi keretek között annyit jelentett, mintha egy üre s zsákba, egy alja nélküli zsákba dobtuk volna ezt a pénzt.
