Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 19 (31. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - TOMPA SÁNDOR (MSZP):
2521 Ötödször: abban is egyetértés van az eddigi vitá k szereplői között, és a Szocialista Párt is egyetért ezzel, hogy elviselhető díjakat kell alkalmazni, meghatározni ezekre a pályákra, azaz az üzemeltetésfenntartás díját a használók kell hogy fizessék, a fejlesztéstépítést pedig az államnak és az állam által bevont szereplőknek kell elvégezni. Ezzel együtt az előttünk fekvő 1999. évi költségvetési tervezet tükrében, ahogy bevezetőmben is fogalmaztam, ezen a területen is - dacára annak, hogy régóta folyik az a szakmai előkészítő munka, amelyről szóltam, é s az előző kormányok határozatai, munkaanyagai a fő irányokat megfogalmazták - az elbizonytalanodás jeleit tapasztalhatjuk az előttünk fekvő költségvetésben. Miben látom én ezt? Mindenekelőtt a költségvetési törvény intézkedik arról, hogy megszűnik az Útal ap mint önálló alap, ezzel egy, az elmúlt nyolc év alatt bevált konstrukciót, formát dob ki az ablakon. Azok a nemzetközi és hazai partnerek is, akik ebben a programban részt vettek, meg kell hogy ismerkedjenek valami más konstrukcióval, amely egy centrali záltabb működési formát jelent. Bár a költségvetésben megjelenik az úgynevezett útüzemeltetési, fenntartási és fejlesztési célelőirányzat, azok a grandiózus programok azonban, amelyek a kampány idején elhangzottak, nem tükrözik vissza, hogy ez a célelőir ányzat tartalmazná ezek forrásait. (16.50) Hiszen ha az idei évre az Útalap főösszegét, több mint 79 milliárdot vesszük alapul, ez az előbb említett hosszú nevű, mondjuk úgy, útügyi célelőirányzat mindössze 81 milliá rd forintot tartalmaz, és ezen belül persze nagyon sok tételről - mint ahogy az Útalapnak is nagyon sok tételről - gondoskodnia kell. Másodszor: abban látom, abban látjuk az elbizonytalanodást, ha egy tízéves programban a jövő évre - márpedig úgy tudjuk, e z a kormány is egy tízéves programban gondolkodik - legalább 3235 milliárd fejlesztési forrásra lenne szükség, ezzel szemben az útügyi fejlesztési célelőirányzatban körülbelül 18 milliárdnyi fejlesztési forrás szerepel. Ehhez ugyan a miniszter úr nem a kö ltségvetési törvény tervezetében, hanem sajtónyilatkozatában kiegészítést tett, miszerint egy körülbelül 60 milliárdos út, autópályafejlesztési programot szeretne indítani, azonban mindössze az nem tisztázódott, hogy ez a jövő évben 60 milliárd, vagy a k ormány négy éve alatt lesz 60 milliárd, vagy tíz évre szólóan lesz 60 milliárd. Mindenesetre ezeket a kérdéseket jó volna tisztán látni, és akkor talán egyértelműen megítélhetővé válnának a kormányzat szándékai. Harmadszor: elbizonytalanítást tapasztalunk a már megindított projektek kapcsán is. Szeretném a figyelmükbe idézni, hogy az M7es autópályával kapcsolatos előkészítő munkálatok gyakorlatilag leálltak, elbizonytalanították az ott érintetteket. Ugyanakkor szintén hiányoznak a jövő évi költségvetési tö rvényből azok az elkerülő útszakaszok, amelyeket már elkezdtek korábban, de a jövő évi tervekben nem szerepelnek, és - bár erről még később szólni szeretnék - az M3as autópálya folytatása is ugyanúgy bizonytalanságban van. Negyedszer: szeretném megemlíten i, hogy a tarifapolitika egy olyan kérdés, amelyről jó lenne egyszer világosan és őszintén beszélni. A kapuk ugyanis a helyükön vannak, és az ingyenességet pedig már elfelejtették azok, akik annak idején a kampányban erről beszéltek, és legalábbis szakmai körökben, de a politikusok fejében is tisztázódott az, hogy a "használó, fizess!" elvet kell egy ilyen új infrastruktúránál alkalmazni. Azaz lassan elülni látszanak azok a blöffölések, ígérgetések, rálicitálások, amelyek autópályadíjak kapcsán az elmúlt hó napokban, gondolom, talán nem véletlenül éppen az önkormányzati választások miatt jellemezték az elmúlt időszakot. Abban ugyanis lassan egyetértésre jutottak a felek, hogy az előző kormányzatok és a jelenlegi kormány szakértői is 810 forint/kilométeres dí jban látják azt a díjat, amely fedezi a működtetés költségeit. S ötödször: szeretnék arról szólni, amire már utaltam, hogy elbizonytalanodott az M3as autópálya továbbépítésének a kérdése. Ezt teszem abból az apropóból is, hogy BorsodAbaújZemplén megyei képviselő vagyok, és az elmúlt időszakban képviselőtársaimmal, de más megyék képviselőivel is nagyon sokat tettünk azért, igyekeztünk tenni azért, hogy ez a térségfejlesztést is elősegítő projekt elinduljon és ütemesen folytatódjék.
