Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 19 (31. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - TOMPA SÁNDOR (MSZP):
2520 Ehhez képest persze ma már azzal találkozunk, amit részletezni szeretnék a hozzászólásomban. A határozott kampányszövegek viszonylag határozatlan döntéseket, költségvetési terveket takarnak maguk mögött. De hogyan jutottunk el ide ? Nézzünk egy rövid visszatekintést, amely talán arra is magyarázatot ad, hogy milyen javaslatot lehet ebből a helyzetből megfogalmazni. A '90es évek elején, a rendszerváltást követően, az Antallkormány idején elkészült a magyar közúthálózat fejlesztési koncepciója: közlekedéspolitikai koncepciót fogalmazott meg az akkori kormányzat, és a parlament megalkotta a koncesszióról szóló törvényt, amelynek nyomán többek között az autópályahálózat fejlesztése is megindulhatott. Ennek nyomán indulhatott meg a már a már elhíresült Mles autópálya építése, valamint ekkor, ennek, a koncesszióról szóló törvénynek az alapján köttetett meg az M5ös továbbépítéséről szóló szerződés is, és erre az időszakra - az Antallkormány idejére - tehető az M3as autópálya előkészíté sével kapcsolatos munkák elindítása is. A Hornkormány '94ben a koncesszió fogalmát és ennek alkalmazását az autópályák vonatkozásában újraértékelte, és egyáltalán az állami szerepvállalás kérdését újrafogalmazta az autópályák, az utak építése vonatkozásá ban. Erre az időszakra, a Hornkormány idejére tehető, hogy elkészült az M5ös és az M3as egyegy újabb szakasza, elindult az M7es autópálya folytatásának előkészítése, és erre az időszakra tehető, hogy az M5ös és M3as pályák határig való fejlesztéséne k projektje, terve is elkészülhetett. Erre az időszakra tehető az is, hogy most már a működő, fizetőautópályák vonatkozásában elindult egy, a tarifákról szóló, szakmai és időnként politikával is nagyon keményen átszőtt vita. Erre az időszakra tehető az is - és ez az idei tavasszal fogalmazódott meg , hogy elkészült a kormány tízéves autópályafejlesztési programja, amely - röviden - a következő tíz évre mintegy 120 kilométer autópályát, 265 kilométer kétszer egy sávos pályává fejleszthető gyorsforgalmi ut at tűzött ki célul erre a tízéves időszakra, amely idei árakon számolva több mint 300 milliárd forintos beruházást jelentett, és évi ütemezéssel, 3235 milliárd forintos állami - tehát költségvetési - szerepvállalást ígért. A többit hitelekből, illetve kon cessziós társak bevonásával vélte megvalósíthatónak. Mi az, amivel az elmúlt időszak vonatkozásában a szocialista frakció is egyetért, és továbbra is támogathatónak tart. Mindenekelőtt azt gondoljuk, hogy fejleszteni szükséges - és ebben egyetértés van - a z autópályahálózatunkat, hiszen bármilyen módon számoljuk a magyarországi mutatókat, lassan már a környezetünkben lévő országokhoz képest is nagyon hátul kullogunk. Másodszor: azt gondolom, abban mindenki egyetért, hogy az elkövetkezendő tíz évben mindegy ik autópályaszakaszunknak el kell érnie az országhatárt. Ezekkel mintegy a nemzetközi közlekedési folyosókat is biztosítanunk kell. Harmadszor: amikor egy ilyen rendkívül fontos infrastruktúrafejlesztésről beszélünk, mint az autópálya, akkor tekintettel kell lenni a területfejlesztési, gazdaságfejlesztési ügyekre is. Ennek kapcsán szeretném megemlíteni az M3as építésének ügyét, amely egybefonódott a keleti országrész felzárkóztatásának programjával és az ehhez kapcsolódó állami szerepvállalás programjaiv al. Ha a területfejlesztés és a gazdaságfejlesztés ügyét is górcső alá vesszük egy ilyen autópályafejlesztési program kapcsán, akkor megfogalmazható, hogy egy olyan hálózatra van szükség, amely a gazdasággal, a térség szereplőivel való együttműködés révén mutathat majd fel komoly eredményeket. Magyarul, azt lehet megfogalmazni az eddigi tapasztalatok alapján is, hogy az autópálya építése egyegy térség felzárkóztatása szempontjából szükséges, de nem elégséges feltétel. Negyedszer: szeretném megemlíteni, ho gy környezetvédelmi problémákat és szempontokat is figyelembe kell venni e program megvalósítása kapcsán; a légyszennyeződéscsökkenés és az üzemanyagfogyasztás csökkenése áttételesen is gazdasági érdekünk.