Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 19 (31. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - PÁL BÉLA (MSZP):
2511 ebben szerepet játszhatott az is, hogy nem folytak előzetes egyeztetés ek a költségvetés tervezetéről a szakmai szervezetekkel és a szakszervezetekkel sem. Egy kicsit úgy érzi magát az ember, mintha a népmesék rossz királya működött volna a költségvetés kulturális területének összeállításakor, aki, amit az egyik kezével adott , a másik kezével azon nyomban visszavette. Természetesen örülök annak én is, hogy az 1999es költségvetés tervezetében több jut a kulturális területre, még ha nem is annyival, mint amennyit a kormányzati propaganda hirdet, és akkor is, ha e többlet jelent ős része abból adódik, hogy a minisztériumhoz kerültek az egyházi támogatások vagy például a műemlékek védelmének, helyreállításának költségei, és akkor is örülök, ha tudom: ennek forrását az előző kormány és az állampolgárok erőfeszítései teremtették meg. Örülök annak, hogy többet terveznek a művészetek támogatására, műemlékvédelemre, múzeumi rekonstrukciókra, az egyházak, az egyházi közgyűjtemények támogatására, a társadalmi szervezetek költségeire, a határon túli magyarok kulturális tevékenységére, szính ázak támogatására, vagy például a nemzeti, etnikai kisebbségek kulturális feladatainak megvalósítására, a millenniumi rendezvényekre, kulturális és művészeti alapítványokra. Ugyanakkor nem örülök annak, hogy az OrbánTorgyánkormány jellemzője, a döntések központosítása e területen is tetten érhető, amely a szakmai szervezetekhez telepített döntések elvonásával jár, és kétségessé teszi azt, hogy a jövőben szakmai vagy politikai alapon születnek az e területet érintő lényeges döntések. Ennek jegyében például megnő a miniszteri külön keret, így tehát csak dr. Hámori József miniszter úr jó szándékában bízhatunk, hogy tárcájánál nem politikai alkudöntések születnek. A törvénytervezet szerint a Nemzeti Kulturális Alap beolvad a tárca költségvetésébe, a szakmai ko llégiumok rendszerének megőrzését a továbbiakban nem törvény garantálja, hanem a parlament nyilvános vitája nélkül is megváltoztatható miniszteri rendelet. Bár a mai lapokból már értesültem arról, hogy a Nemzeti Kulturális Alap elnökének, Jankovics Marcell úrnak, a főbizottságnak, valamint ellenzéki képviselőtársaim tiltakozásának köszönhetően egy később benyújtandó módosító indítvánnyal a titkok költségvetésében - ahogy Vojnik Mária képviselőtársnőm jellemezte - talán mégis lesz esély a Nemzeti Kulturális Alap önállóságának biztosítására, a pályáztatás feltételeinek és a szakkuratóriumok rendszerének a fenntartására. (Dr. Juhászné Lévai Katalin helyét Kocsi László, Molnár Róbert helyét Vidoven Árpád foglalja el a jegyzői székben.) (16.00) Az 1997es kulturális szaktörvény a nemzeti kulturális örökség gondozására közalapítvány létrehozását írja elő. Ennek a tervezett forrásai megjelennek a tárca egyik költségvetési rovatában, ez azonban, mivel a közalapítvány még nem jött létre, a Nemzeti Ku lturális Alap sorsához hasonló veszélyeket jelenthet. Az 1999es költségvetésben, mint ahogy már Pető Iván képviselőtársam is szólt róla, jókora összeg áll rendelkezésre a millenniumi ünnepségek tervezett költségeire, ugyanakkor ennek felhasználása, eloszt ása nem tisztázott, bizonytalan, hogy kik és minek alapján döntenek arról, hogy például korábban nyertes pályázatok, mint lakóhelyem, Veszprém önkormányzatának, a királynék városának pályázata, kape a jövőben támogatást vagy sem. Ez esetben Veszprém polgá rmesterét az elmúlt napokban a kormánybiztosi iroda vezetője arról tájékoztatta, hogy a város korábban nyertes pályázatát, amelynek megvalósítása megkezdődött és amelynek megrendezésében teljes egyetértés született a helyi egyházak, a parlamenti pártok, a legfontosabb kulturális intézmények vezetőivel, a továbbiakban nem támogatják, mivel nem illik bele a koncepcióba. A baj csak az, hogy a polgárok előtt nem ismert részleteiben a kormányzati koncepció és az sem, hogy kik és milyen alapon döntenek szakmai va gy politikai indokok alapján arról, hogy méltóe egy városi önkormányzat által alaposan és körültekintően előkészített rendezvény a kormányzati támogatásra. Ki tud garanciát adni egy ilyen esetben arra, hogy nem politikai, hanem szakmai véleményeket figyel embe vevő döntések szülessenek az e területre szánt pénzeszközök felosztásánál?
