Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 19 (31. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - PÁL BÉLA (MSZP):
2512 Tisztelt Képviselőtársaim! Miközben a kormány és a kulturális tárca vezetői arról szónokolnak, hogy megállítják azt a folyamatot, amelynek során egy évtized alatt a települések egyharmada maradt könyvtár és művelődési ház nélkül, falvakban sorra szűntek meg a közösségi élet színterei, s ennek érdekében többet fordítanak a közművelődési és a közgyűjteményi intézmények támogatására, az e területen dolgozók helyzetének javítására, a valóságban az 1999es költségvetés tervezetében az ehhez szükséges konkrétumokat csak elvétve találjuk. Azt azonban tapasztaljuk, hogy a közalkalmazotti szférára előírt 3 százalékos létszámcsökkentés érinti a közművelődési és közgyűjteményi területen dol gozókat is, még akkor is, ha tudjuk mindannyian: az elmúlt tíz esztendőben a magyar közgyűjteményekben és közművelődési intézményekben dolgozók feladatai megsokszorozódtak, a velük szemben támasztott szakmai, minőségi követelmények megnövekedtek, eközben p edig már korábban is - szakmailag még soha meg nem indokolt okokból - az e területen dolgozók létszáma nem növekedett, hanem mintegy 7 százalékkal csökkent. Ebből következően gyakori a túlmunkáztatás, számos szakembert küldtek el vagy csábítottak át kénysz ervállalkozásokba. A kulturális alaptörvény megalkotása, amelyet 1997 decemberében több mint kétharmados többséggel fogadott el a magyar parlament, az utolsó pillanatban tette megváltoztathatóvá a helyzetet, visszafordíthatóvá a lepusztítási és a lepusztul ási folyamatot. Közismert tény ugyanakkor az is, hogy hazánkban a közalkalmazottak, köztük a közgyűjteményi és közművelődési dolgozók bérei elfogadhatatlanul alacsonyak mind a versenyszféráéhoz, mind pedig a köztisztviselőkéhez képest. Bruttó 44 289 forint os bérátlaguk nem teszi megengedhetővé, hogy 1999ben ne kapjanak bérfejlesztést. A bértábla befagyasztása az e területen dolgozóknál tíz év óta először azt jelenti, hogy csökken az amúgy sem magas nettó bérük a jövő évben, hiszen a személyi jövedelemadó h áromkulcsossá alakítása az alacsonyan fizetett rétegek terheit növeli meg 68 százalékkal az adófizetési kötelezettségen keresztül; egy százalékkal növekszik a munkavállalói társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség; az alkalmazotti kedvezmény pe dig 20 százalékról 10 százalékra csökken. Ha ehhez még hozzászámítjuk a 11 százalékra tervezett inflációt, könnyen kiszámítható, hogy a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények dolgozói is azok közé tartoznak a következő évtől kezdve, akiknek az Orbá nTorgyánkormány szivárványos választási ígéretei, majd tevékenysége nyomán csökken a kézhez kapott nettó munkabére. Tisztelt Képviselőtársaim! A kulturális szaktörvény 1999re tervezett eszközeinek bevezetését a törvény módosításával 2000re szeretnék ha lasztani. A kultúraközvetítő szakemberek számára kötelező képzés, továbbképzés támogatása, a tudományos munkakörök számára kötelező bérpótlék és a könyvvásárlási támogatás meg nem adása újabb 1,2 milliárd forintot von el ettől a szférától. A törvényben elő írtnál kevesebbet terveznek 1999re a kulturális szaktörvény végrehajtását célzó minisztériumi eszközökre, 4,5 milliárd forint helyett 2,67 milliárd forintot, ami különösen nagy ellentmondás az ígéretekhez képest, hiszen ennek egy jelentős része a vidéki, intézményi és kulturális infrastruktúra fejlesztését célozza. A közművelődési, közgyűjteményi normatívát a törvény szerint járó tízmilliárd forint értékben tervezték, ez pozitívum az önkormányzatok számára, felhasználásukat azonban veszélyezteti az önkormá nyzatok egyre nehezedő gazdasági helyzete, hiszen az e területen hozzászóló képviselőtársainktól már hallottuk, hogy az önkormányzati támogatások reálértéke a jövőben csökken. Az a kormányzati szándék pedig, hogy az egészségügyi hozzájárulást is kiterjeszt ik a szerzői jogvédelem alá eső szellemi tevékenységekre is, mintegy 2,6 milliárd forintot von el a kulturális és a tudományos intézményektől mindenféle kompenzáció nélkül. Tisztelt Képviselőtársaim! Dr. Hámori József miniszter úr egy 1998. szeptember 23á n vele készült interjúban azt nyilatkozta, hogy a kultúra ügye a kormányzati prioritások közé került, így komoly remény van az eddigi finanszírozási szint érdemi javítására. Majd azt találta mondani, hogy az új kultusztárca igyekszik korrigálni a kulturáli s javak védelméről és a muzeális intézményekről, a
