Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 19 (31. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
2493 A környezetvédelmi célok eléréséhez nagyobb mértékben be kell vonni a vállalkozásokat a finanszírozásba. A későbbiekben nem fordulhat elő, hogy a termelőüzemek olya n beruházásokat hajtsanak végre, amelyekről előre lefelejtik a környezetvédelmi berendezéseket, majd miután befejezték, tartják markukat a KKAtámogatásért, arra hivatkozva, hogy a problémákat egyedül nem tudják megoldani. Ez gyakran előfordult az elmúlt i dőszakban még tőkeerős nyugati tulajdonú cégeknél is. Meg kell értetni a vállalkozókkal és a lakossággal, hogy a környezetvédelem nem öncélú beruházás, hanem a jövőbeni erőforrások biztosításához és a költségek csökkentéséhez szükséges eszköz. Átolvasva a költségvetést a fentiek kihangsúlyozásával mi támogatjuk azt, és kérem képviselőtársaimat, hogy önök is támogassák. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Köszönöm. Hozzászólásra következik Göndör Istvá n, az MSZP képviselője; őt Illés Zoltán, a Fidesz képviselője követi. Megadom a szót Göndör István úrnak. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Néhány gondolatot szeretnék elmondani ezzel a költségvetéssel kapcsolatban - és nem makro, hanem inkább mikroszintűeket. Azt gondolom, nem elégséges, ha a kormánypártok a kampányban és a miniszterelnök úr szinte naponta elmondja, hogy megakadályozzuk a közpénzek elfolyását és átláthatóvá tesszük a rendszert. Az a meggyőződésem, hogy ennek egy ilyen fontos törvényben, mint a költségvetés is tükröződni kellene. Hogy mi alapozza meg a bizalmatlanságomat, konkrét példát mondok. A privatizációs bevételek kapcsán 7 milliárd forintról dönthet Torgyán, Járai és Stumpf úr; 1,5 milliárdról, kör nyezetvédelmi károk kapcsán megint csak más miniszter urak. Azt gondolom, csak kellene arról is beszélni, hogy kik, milyen címen vagy hol, hogyan pályázhatnak, hogyan lehet hozzájutni majd ezekhez a forrásokhoz; azt, hogy üvegzsebűek legyenek, ezt az Isten ért sem akarnám. Egy másik dolog: Frajna úr délelőtt azt mondta - lehet, hogy csak nyelvbotlás volt, de tisztázni kellene a Házban , hogy majd a január 1től érvényes törvények vonatkoznak erre a kormányra. Kedves Frajna úr, én mondok még egy olyan törvén yt, amelyet ez a költségvetés féligmeddig annullál: a gyermekekről szóló 1997. évi XXXI. törvény, amelynek alapján lassan működni kezdenek a gyermekvédelmi szolgálatok, gyermekjóléti szolgálatok. Ez a törvényjavaslat valóban nem tesz mást, mint hosszan fe lsorolja, hogy család és/vagy gyermek, és csupán a végén mondja, hogy aki csak az egyiket működteti, az félnormatívát kap. Tessék elgondolni, hogy azok az intézmények, amelyek eddig már működtek, most ezzel a féllel mit fognak kezdeni! Mit fognak tenni a j egyzők? Azt mondják, hogy köszönjük szépen, holnaptól nem csináljuk, nincs rá forrásunk. Ezt nagyon hosszan folytathatnám, mert idézhetném Harrach miniszter urat, aki a múlt héten nyilatkozott, hogy az ő becslése szerint több mint 400 ezer olyan gyerek van , akit ezeknek a szolgálatoknak nagyon gyorsan fel kellene karolni. Tehát úgy gondolom, hogy ezt a részét meg kell nézni ennek a költségvetési tervezetnek, mert itt még ilyen is szerepel, hogy legalább három fő legyen az intézményben. Tessék elgondolni, ho gy ott, ahol több mint 20 falu tud egy intézményt fenntartani, ebben vannak olyan falvak, ahol 21 lakos van és a legfiatalabb 54 éves! Tehát nem könnyű dolog ez. Ezen az ágon hadd menjek egy kicsit tovább. Szeretném, ha a következőkben még tudnánk arról be szélni, hogy a kistérségek valahogy alanyi jogon valami normatívához jussanak, és engedjék meg, talán sokkal szembetűnőbb, ha egy viccet mondanék: ha két szegény ember összeházasodik, attól még nem lesznek gazdagok, sőt, ha nem kapnak valami kis támogatást , akkor lehet, hogy még a
