Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 19 (31. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HORN GÁBOR (SZDSZ):
2484 Összesen 1 milliárd forint v an betervezve erre a dologra, körülbelül 50 milliárd forint többletet jelentene a világbanki támogatás vagy hitel az ország felsőoktatási intézményei számára. Ennek nem látjuk a másik oldalát. Itt tehát semmiféle tájékoztatást erről eddig nem sikerült kapn unk, hogy arról vane szó, hogy ez a kormány nem kívánja - mint annyi minden mást - ezt a fajta hitelmegállapodást sem végigvinni, vagy pedig arról van szó, hogy elfeledkeztek ennek betervezéséről, vagy átütemezni kívánják egy későbbi időszakba és nem az integrációhoz kapcsolódva ezt a fajta lehetőséget. A másik, ennél, sajnos, sokkal rosszabb helyzetben lévő terület a közoktatás. A közoktatás területén, mint ahogy erre egyébként összességében pozitívnak ítélve meg Balczó Zoltán már utalt, a közoktatási kö ltségvetés egyik alapvető problémája a forráshiány. Ezen lehet viccelődni és lehet nem figyelembe venni, gyakorlatilag arról van szó, hogy miközben az önkormányzatok tényleges forrásnövekedése 99,5 százalék, aközben az önkormányzatok számára legjelentőseb b területet jelentő közoktatásnál van egy kényszerintézkedés, a pedagógusbérszorzó bevezetése, amit egyébként még nem láttunk, tehát én benyújtott indítványként még nem láttam, de bízom abban, hogy ez nem egy olyan kormányzati blöff, amit időnként hallunk , hanem tényleg ebből lesz egyszer valami, és láthatjuk írott formában is, hogy miről szól ez az előterjesztés. Ha ezt végre kell hajtani az önkormányzatoknak, akkor az a helyzet áll elő, hogy az összes, nemcsak a fejlesztési, hanem működtetési források te rhére kell az egyébként nagyon helyénvaló pedagógusbérfejlesztést megcsinálni. Nézzük azonban önmagában, nézzük ezt egy kicsit mélyebben. A kormányzat költségvetési előterjesztésében a személyi jövedelemadó eddig 20 százaléknyi ott maradó része 15 százalé kra csökken, s ennek újraelosztásával pótlódik lényegében ez a fajta normatívanövekedés. Tehát nem arról van szó, hogy a rendszerbe több pénz kerül, hanem arról van szó, hogy a normatívák növekedésének forrása alapvetően a személyi jövedelemadónak ez a pl usz 5 százaléka. Az a kicsi probléma van ezzel, hogy az iskola fenntartásának terhe jellemzően, körülbelül az iskolafenntartás 90 százalékában azokat az önkormányzatokat terheli - még egyszer mondom: 90 százalékban , amelyektől ez a fajta lépés öt százal ékpontnyi személyi jövedelemadóelvételt jelent. Ez egy másik formában ugyan visszakerül a normatívanövekedésben, de csak kompenzálja, illetve nem kompenzálja az egyébként jelentősen növekedő terheket. Ez azt fogja jelenteni önkormányzati szempontból a köv etkezőkben - függetlenül attól, hogy milyen önkormányzatokról van szó , hogy a nagy iskolafenntartó önkormányzatok, városi, kisvárosi, nagyvárosi környezetben, ahol ténylegesen jelentős iskolák vannak, vagy nagyközségi környezetben rosszabbul fognak járni , és az újraelosztás lehetőségeivel még csak a kompenzációs szinten sem tudnak élni. Tehát ki lehet, sajnos, szomorúan mondani, hogy nincsenek meg azok a források, amikről itt beszélünk. Nincs elegendő pénz a közoktatásban megtörténő bérfejlesztésekre, mer t ennek a forrása csak más területek működésének fedezése lehet. Nagyon lényeges problémának látjuk ugyanakkor azt is, hogy ez a fajta bérfejlesztés semmiféle modernizációs elemet nem tartalmaz. Összességében itt folyik egy számháború. Szeretném azzal kezd eni, hogy a FideszMagyar Polgári Párt programjában 810 százalékos reálkeresetnövekedést ígért a pedagógusoknak. Rendben van, ígérni sok mindent lehet. Ehhez képest most a költségvetési törvényben 45 százalékos alapbéremelkedés, reálalapbéremelkedés t örténik, ez ténylegesen 23 százalékos reálbérnövekedést fog jelenteni a szakmában. Idén, '98ban ez az előző átkozott kormány 2,5 százalékos reálbérnövekedést tudott a pedagóguskörbe bevinni, ehhez képest kétségkívül egy fél százalékkal több fantasztiku s, kiemelt eredménnyé vált a közoktatás területe. Ez nagyon lényeges, hogy ne csapjuk be a pedagógusokat. Persze, itt könnyen lehet a parlamentben ezt megtenni, hiszen a harag majd az önkormányzatokra, polgármesterekre hárul ebben a kérdésben. De szeretném jelezni, még egyszer mondom, az alapbér emelése nem azonos a pedagógusjövedelmek emelésével, és az alapbéremelés is nagyon messze van a tényleges ígéretektől. Itt tehát sajnálatos módon látnunk kell azt, hogy nem fog javulni a pedagógusok helyzete; hozz áteszem, a FideszMagyar Polgári Párt, illetve a kormány közösen azt ígérte, hogy
