Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 19 (31. szám) - Bejelentés mentelmi ügyről - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. FRAJNA IMRE (Fidesz):
2447 hiány a magánnyugdíjpénztárba átlépők miatt, de ez egy idő után csökkenni fog. Viszont nagyon kérem, hogy akik foglalkoznak ezzel a kérdéssel, gondolják végig: ha csak az állami marad, akkor viszont csak a hiány növekszik, és azt ki fogja finanszírozni? Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most a további, írásban előre jelzett képviselői felszólalásokra kerül sor. Először megadom a szót Frajna Imre képviselő úrnak, Fidesz; őt követi majd Kökény Mihály képviselő úr. DR. FRAJNA IMRE (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Először reagálnék néhány elhangzott bejelentésre. Azt gondolom, az a szám, miszerint a 96 milliárd forintos egészségügyihozzájárulásbevételből nem lesz csak 92, ez pontosan a statisztikai hibahatáron belül levő érték. Azt gondolom, Keller úr kevésbé lehet büszke arra, amit beterveztek: 100 milliárd kiadást gyógyszerre és ez 120ra növekedett. De ugyanebben a költségvetési törvényben olvasható, hogy ezt a 96 milliárdos bevételt a következő évre változtatás nélkül 111 milliárdra tervezte az előző kormány. Azt gondolom, hogy az előző közigazgatási államtitkár úr, aki jelenleg szakértőként dolgozi k, egy általam roppant megbecsült ember, és igen sok mindenben egyetértek a véleményével. Azokban is, amelyeket itt elmondott. Ellenben azt gondolom, hogy hál' istennek egy polgári demokráciában nem a tanácsadók, hanem a kormányok nyújtják be a költségveté seket, és bármennyire is egyetértek a tanácsadó úr véleményével, azt gondolom, az a helyes, ha egy kormány döntése áll egy költségvetés mögött. Vojnik Máriának szeretném megköszönni hozzászólása azon részét, hogy végre a saját programját kéri számon a korm ányon, nem pedig más pártok programjait. Kicsit ugyan furcsállom, ha olyan kérdések megoldását kérik fél év alatt a kormánytól, amelyek megoldására az előző négy évben kísérletet sem tettek egyesek. Azt kell mondanom, bármilyen tehetséges a polgári koalíci ó kormánya, ennyire azért mégsem gyors, egy kis türelmet kérünk. Az amortizáció és egyéb kérdések megoldása ilyen ütemben, sajnos, nem halad, bár szeretném, ha menne. Béki Gabriellának azt tudom mondani, hogy szeretném látni azt a költségvetést, amelyet eg y ellenzék támogat, bár azt hiszem, hogy akkor megijednék a történet kapcsán. Egy egykori szakértő azt mondta, hogy ő szeretné látni azt a kormányprogramot, amelyet ne tudna megkritizálni. Azt gondolom, itt ez a helyes álláspont. (10.50) Annyiban szeretném őt nyugdíjügyben pontosítani, hogy a kormánynak most nincs semmilyen kötelezettsége a nyugdíjemelésre, január 1jével lesz, akkor pedig az akkor hatályos törvények szerint fogja végrehajtani a nyugdíjemelést. Visszatérve a módosító indítványok fölötti agg odalmára, azt kell mondanom, hogy a módosító indítványoknak az a sorsuk, hogy időnként olyanokat is megszavaznak, amit az előterjesztő nem támogat. Ez történt például egyébként az eldobható pelenkák áfája kapcsán is, egy kormány által nem támogatott módosí tó indítvány került megszavazásra. Ha ez egyébként nem így lenne, akkor valószínűleg módosítani kellene a Házszabályunkat, és azon indítványokról, amelyeket az előterjesztő nem támogat, szavaznunk sem kellene. Mondok néhány szót a gyógyszerkasszáról, részi nt reagálásban, részint mert többen érintették ezt. Azt a pénzügyi mutatványt, hogy hogyan lehetséges egy főre jutó 300 dollárból 2000 dollár értékű egészségügyi ellátást nyújtani, azt gondolom, nincs ember, aki képes megoldani. 300 dollárból a legoptimáli sabb esetben is 300 dollár értékű egészségügyi ellátás nyújtható, jelenleg körülbelül ennyit fordítunk erre az országban.
