Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 19 (31. szám) - Bejelentés mentelmi ügyről - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. FRAJNA IMRE (Fidesz):
2448 Azt gondolom, hogy a gyógyszerkassza ennek ellenére rengeteg olyan tételt tartalmaz, amelyek túlzónak tekinthetőek. Körülbelül 10 mill iárd forintra tehető azoknak a gyógyszereknek a támogatása, amelyeknek a hatásossága nem bizonyítható. Ha pedig azt vizsgáljuk meg a gyógyszerkassza növekedésének a dinamikájában, hogy mi okozza az egyébként a korábbi években mindig folyamatosan alultervez ett gyógyszerkasszának a nem tervezett növekedését, akkor azt látjuk, rendszeresen az történik, hogy új gyógyszerek befogadása kapcsán, különösen a 90 és 100 százalékos támogatási körben okozza a hiány meredek növekedését. A hagyományosan bevett gyógyszere k kapcsán a növekedés üteme igazából semminemű aggodalomra nem adna okot a költségvetés szempontjából. Ebből a szempontból azt gondolom, hogy ezeket a kérdéseket kezelni kell. A gyógyszerkassza bezárása valószínűleg egy erre való kényszerítést jelenthet. N os, még két kérdésről szeretnék beszélni, miután többször föltették azt a kérdést, hogy a polgári kormány azon ígéretét, miszerint a közpénzek elfolyása kapcsán változtatásokat szeretne, milyen konkrét intézkedésekkel lehet alátámasztani. Az egyik ilyen in tézkedési kör a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kincstári finanszírozási körbe vonása. A kérdés az ÁSZ meglátása szerint is felvet technikai problémákat, és azt gondolom, hogy ezeknek a megoldása egyébként valóban a kormány sürgető feladata, de ez ek kormányrendeleti szintű kérdéseket okoznak. Ellenben a lépés indokoltságát több minden alátámasztja, leginkább az, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál semminemű likviditásmenedzselés nem folyt az elmúlt években. Hosszú viták folytak itt a p arlamentben az elmúlt hat évben, hogy a kincstári megelőlegezési számláról mennyi kamatmentes hitelt kapjanak az alapok. Ez időnként kisebbre volt tervezve a kelleténél, időnként nagyobbra, bár az egésznek a közgazdasági racionalitása a nullával volt egyen értékű, hiszen a kifizetendő kamat általában az alap hiányát növelte, amit egyébként szintén a központi költségvetés állt. Miután az alapoknál nem folyt semminemű készpénzgazdálkodás, tehát a beérkező befizetések és a kifizetések ütemezése között nem volt semminemű pénzügyi összehangolás, ennek kapcsán szelíd becslések szerint is körülbelül 10 milliárd forint kár érte az államháztartást. Magyarán: pusztán ennek a lépésnek a megfelelő menedzselésével az államháztartás szintjén 10 milliárd forintnyi kamatmegt akarítás érhető el, ami ugyan nem az alap költségvetésében fog jelentkezni, hanem a Kincstár államadósságot finanszírozó kiadásait csökkenti. Tehát ebből a szempontból azt gondolom, hogy miután egyetlen zsebünk van, az államháztartás egészének a hiánya az, amivel érdemes foglalkoznunk. A másik ilyen kérdés az informatikai fejlesztés kérdése. Azt, hogy a folyószámlák nyilvántartása milyen állapotban van, most az összes vállalkozó ismét láthatja a kiküldött egyenlegek kapcsán. Az egyenlegeknek a befizetésekke l, azt hiszem, igazából semminemű összefüggése nincsen. Azt viszont nem tudják az érintett vállalkozók, hogy a 2000. év problémája ezt a rendszert kifejezetten érzékenyen érinti, és egészen az elmúlt év májusáig ebben a kérdésben még csak felmérési kísérle t sem történt. A gyógyszerkassza táján sokat foglalkozott az előző parlament az OVERprogram kapcsán elhíresült botránnyal, ahol 250 millió forint kifizetés volt egy azóta nem létező program kapcsán. Az igazi veszteség itt igazából nem az a 250 millió fori nt, hanem az elmaradt haszon, amit egyébként megtakarításban lehetne elérni egy jól működő gyógyszerfigyelő rendszerrel a gyógyszerkasszánál, ez valószínűleg milliárdos nagyságrendre rúg. Jelenleg nincs olyan számítástechnikai rendszer, amivel kontrollálni lehetne a gyógyszerfogyasztást. A megyékben működő KEVERrendszer erre, sajnos, nem alkalmas. Említették a járóbeteg ellátás kapcsán a tajszámos jelentés bevezetéséből adódó tervezési részleteket. Azt gondolom, hogy itt egyébként azt mutatja az a módosít ás, hogy le kell jelenteni annak a betegnek tajszámát, akit elláttak egy rendelőintézetben - ennek kapcsán igen jelentős visszaesés következett be a lejelentett teljesítmények körül , hogy a hamis teljesítmények
