Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 19 (31. szám) - Bejelentés mentelmi ügyről - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. VOJNIK MÁRIA, az MSZP
2432 A beterjesztett költségvetés tulajdonképpen két költségvetés. Mi azonban csak azzal a változatával számolha tunk reálisan, amely a zárolt tételeket tartalmazza. Ugyanis a zárolt tételek felszabadítása a gazdasági teljesítménytől függően az év végéig használható fel, és előirányzatai a kormány szándéka szerint átcsoportosíthatók. Ezért tehát 1999ben a gyógyítóm egelőző ellátásoknál nem érdemes számolni a 350 milliárd forinttal, csak a 6,95 milliárddal csökkentett összeggel, vagyis 343 milliárd 165 millió forinttal, ami a '98. évihez képest csak 14,7 százalékos bővülést eredményez. Lehetsé ges azt mondani, hogy ez 34 százalékkal több az ellátások fedezetében, de az egészségügyben - jól tudjuk - a kiadások nem automatikusan inflációkövetőek, hanem annál jóval magasabbak. A gyógyszerek, a korszerű orvosi műszerek árai a következő évben is vár hatóan az átlagos inflációnál gyorsabban nőnek. Hogyan is teljesül tehát a kormánynak az az ígérete, hogy az ellátásért kapott összeg fedezetet nyújt majd a műszerek pótlására? A kormányprogramnak tételesen mond ellent a társadalombiztosítás költségvetést ervezete a háziorvosi szolgáltatások kiemelt jelentősége kapcsán. Területenként eltérő mértékben ugyan, de még ma is jellemző, hogy az egy háziorvosi szolgálat által ellátandó betegek száma magas. A háziorvostól megkívánjuk, hogy részt vegyen az egészségne velésben, a megelőzésben, a gondozásban, a definitív betegellátásban. Hogyan lehetséges akkor, hogy ebben a költségvetésben egyetlen fillér nincs a háziorvosi praxisok fejlesztésére? A fix összeg 11 százalékkal, az ügyeleti díjak 10 százalékkal, a teljesít ménydíjazás 10 százalékkal fog nőni. Ez lesz az a praxisbevétel, amelyből a privatizáció után a háziorvos megél, forgalomképessé teszi a praxist, fejleszti saját szolgáltatásait, fizeti a fejlesztésre felvett kölcsönt, fedezi saját költségeit. Így teljesül a kormány prioritása?! Ez tényleg olyan, mintha az ember nyerne egy tigrist a lottón, és még haza is kellene vinnie. A család, a gyermekek védelme mindannyiunk által fontosnak tartott érték. Hogyan lehetséges akkor, hogy az iskolaegészségügyre, az anya- és gyermekvédelemre ugyancsak mintegy 14,7 százalékos bővítés jut? A Fidesz ígérete, a már meghozott törvény szerint a fogászati ellátás kibővítése mindösszesen csak a 18 éves korig kiterjesztett ellátást jelenti. Képviselőtársaim beszélni fognak a gyógysz erkassza '98. évihez viszonyított 2,3 százalékos emelésének képtelenségéről. Mégis meg kell annyit jegyeznem, hogy a kassza zárttá tétele és a kormányprogramban beígértek között nagy különbség van. A kormány ugyanis azt ígérte, hogy átalakítja, ésszerűvé t eszi a gyógyszertámogatási rendszert. Persze, azt is ígérte, hogy lesz ingyen gyógyszer a szociálisan rászorulóknak. A gyógyszertárgyalások még nem zárultak le, a támogatási rendszer nem alakult át. Ha elfogy a pénz, az egyébként is egyre nehezebben visel hető lakossági terhek tovább növekedhetnek. A járóbetegszakellátás közel 48 milliárd forintos előirányzatából 800 millió forint lenne a fejlesztés. Az előterjesztő azonban úgy számol, hogy a 10 százalékos lehetséges óraszámnövekedés nem teljesül. A járób etegbejelentési kötelezettség bevezetésével a teljesítmények jelentősége csökken, ezért a tervezet szerint még a bővítés is csökkenthető pár millió forinttal. A fekvőbetegintézményekre fordítható kiadások a tervezet szerint ugyancsak 14,7 százalékkal nőn ek. Mivel a költségvetés tervezésénél a javaslat benyújtóinak nem volt módjuk vagy szándékuk megismerni a gyógyításban dolgozók és gazdasági vezetők véleményét, azok hiába aggódnak a tervezet napvilágra kerülése óta, hogy a 7 milliárd forintos tartalékalapképzés veszélyezteti az intézményben dolgozók 13. havi bérét. Azt sem tudni, hogy az ideinél 3 milliárd forinttal több ügyeleti díjra lesze fedezet. A költségvetésből látjuk, hogy a megindult korszerűsítések, gép- műszercserék, az alapradiológiai géppark cseréje, az altatógépek korszerűsítése lelassult. A kormányprogramban meghirdetett minőségi munka díjazására nincs fedezet. A minőségi és felszereltségbeli különbségek felszámolására nincs program, tehát fedezet sincs. A kórházak saját költségvetésükből á llják az
