Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 18 (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SOÓS GYŐZŐ (MSZP):
2363 Szintén közel 20 százalékkal emelkedik a települési önkormányzatok normatív állami támogatása, amelyet az állam az üdülőhelyi feladatokra ad. E forrásokból komoly önkormányzati turisztikai fejlesztések valósulhatnak meg. A belföldi turizmus fellendítéséhez fontos az üdülési csekk használatának elterjedése is; ez egyben jó eszköz lehet a szürkegazdaság ellen. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Soós Győző képviselő úrnak, Szocialista Párt; őt követi Homa János, a FideszMagyar Polgári Párt részéről. DR. SOÓS GYŐZŐ (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Figyelve a költségvetési vitát, egy dolog nyilvánvalóvá vált: a kormány párti képviselők függetlenítik magukat a tényektől. Valódi válasz felvetéseinkre, aggályainkra nem fogalmazódik meg. Érdemes lenne összeszámolni, hogy bizonyos szlogenek hányszor fogalmazódtak meg a vitában. Azt halljuk, hogy a társadalom számá ra nagyon fontos kérdésekről kinyilatkoztatások hangzanak el. Ezekkel a célokkal mindenki egyetért. Ki ne támogatná nagyobb mértékben a családokat, az oktatást, a kultúrát? (Glattfelder Béla: Bokros! - Vancsik Zoltán: El vagy tévedve!) Ki ne javítaná a köz biztonságot? Vane valaki, aki nem ért egyet területfejlesztési célkitűzésekkel, adócsökkentéssel? (Glattfelder Béla: Bokros!) Nem hinném, hogy ilyen képviselő vagy ilyen párt lenne a parlamentben! (Glattfelder Béla: Bokros!) Képviselőtársam, Bokros úr még visszajöhet, ha ilyen költségvetéseket csinálnak! (Derültség és taps az ellenzéki padsorokban. - Vancsik Zoltán: Beleférne ebbe a kormányba is!) A vita során sokféle minősítés elhangzott a költségvetésről. A kormány és a kormánypárti képviselők a legjobb nak minősítik - hát ez hamarosan kiderül. Az ellenzéki minősítések közül csak kettőt emelnék ki: ez a költségvetés a megalapozatlanság, a bizonytalanság költségvetése. De ha már a jelzőknél tartok, hozzáteszem a sajátomét is: ez a költségvetés a demagógia költségvetése. Úgy csökkenti az adókat, hogy a valóságban nem csökkenti. Úgy támogatja a családokat, hogy a valóságban nem támogatja. Úgy emeli a béreket az oktatásban, hogy pénzt nem ad hozzá. Úgy támogatja az elmaradott területeket, hogy csökkenti az önk ormányzatok támogatását. A sor folytatható. Ez a költségvetés a jómódúakat támogatja a szegények és a nyugdíjasok terhére. Ez a költségvetés a hatalomkoncentrációt támogatja, a decentralizáció és az önkormányzatiság ellenében. De nézzük a számokat! Ha az á llamháztartási hiány 4 százalék alatti mértékét vagy az infláció 11 százalékos alakulását vizsgáljuk, ezek önmagukban nézve, értékelve elfogadhatóak. De ha hozzáteszem, hogy ez 5 százalékos gazdasági növekedést feltételez, amikor ma már nyilvánvaló, hogy e z nem teljesülhet, akkor megalapozatlan a tervezett hiány mértéke. Nemcsak szokatlan, hanem törvénytelen is az 1,9 százalékos zárolás, illetve annak általános tartalékká minősítése. Demokratikus viszonyok között semmilyen módon nem szokás a bíróságok vagy az országgyűlési biztosok munkájába a kormánynak beavatkoznia. Nem érv, hogy nincs pénz a táblabíróságokra. És hogy miért törvénytelen a tartalékolásnak ez a módja? Az államháztartási törvény előírja a költségvetés általános tartalékolásának mértékét és mó dját is. Ennek megfelelően 19 milliárd forint általános tartalék megtervezésre került. Ezt a kormány saját hatáskörben használhatja fel, előre nem látható feladatokra. Ezt egészítik ki az 1,9 százalékos zárolásból 33 milliárd forinttal a központi költségve tésben és 7 milliárd forinttal a társadalombiztosítási költségvetésben. Tehát nem is arról van szó, hogy a gazdasági növekedés kedvezőtlen alakulása esetére történik a zárolás, a tartalékolás. Arról van szó, hogy a kormány és annak vezetője a saját mozgást erét 40 milliárd forinttal úgy akarja növelni, hogy megkerüli a parlament döntését és a nyilvánosságot. Az elmúlt három évben nagy áldozatokat hozott a társadalom a költségvetési egyensúly megteremtéséért. Ma még elmondható, hogy az eredmények kimagaslóak. Valóban kialakultak egy
