Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 18 (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BÁRSONY ANDRÁS (MSZP):
2357 abból a szempontból, hogy milyen célra fogják fölhasználni, legalábbis a parlament ellenőrző szerepe ebben az ügyben meglehetősen kétséges. Ebben a költségvetési vitában, képviselőtársaim, a kormánypárti képviselők azt mondák, hogy támoga tják ezt a költségvetést, és ezt megértem. Ha valaki azonban a hozzászólásaik maradék kilencvenegynéhány százalékát is figyelmesen végighallgatta, akkor rájöhetett arra, hogy valójában persze támogatják ezt a költségvetést, de - és elkezdték sorolni majdne m nevesítve ugyanazokat az ellenérveket saját kormányuk költségvetéstervezetével szemben, amelyeket mi, ellenzéki képviselők talán más csoportosításban, de ugyanúgy elmondtunk. Hölgyeim és Uraim! A kormánynak csak költségvetéstervezete van, költségvetése az országnak lesz, ezért egyetlen kormánynak sincs joga azt a jogbizonytalanságot felkelteni, amit ezzel a költségvetéssel a kormányzat megtesz. Ami az európai integrációs költségvetés vagy az európai integráció fényében vizsgálandó költségvetés tételeit illeti, az európai integráció alapkövetelménye a szubszidiaritás. Az a költségvetéstervezet, ami előttünk van, minden, csak nem ez; ez egy központosító költségvetési tervezet. Úgy gondolom, sőt, talán jobb inkább meggyőződésről beszélni, hogy az európai i ntegrációs költségvetést vizsgálva, ha a Pénzügyminisztérium illetékesei különböző bizottságok ülésein nem képesek a saját költségvetésükről azt megállapítani, hogy tulajdonképpen mennyit fordítunk közvetlenül európai integrációs költségekre, ha az egyik b izottságban 6,4 milliárdot mondanak, a másikban 6,7et - ez egyébként a két felelős bizottság ülésén hangzott el , akkor nem a vevőkészülékben van a hiba, hanem akkor el kellene rendezni egymás között, hogy mik ezek az összegek. Van azonban ennél egy nagy obb baj, és ez visszautal arra a vitára, amit mi a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényben már elmondtunk, a felelőtlen minisztériumokra vagy miniszterekre - jogállásukat és nem személyüket tekintve, természetesen , hiszen a Phareprogrammal és a P harefunkcióval kapcsolatos miniszteri pozíció létrehozása ennek ékes példája. Az államháztartási törvény értelmében ugyanis a miniszterek felelősek a fejezeti költségvetési előírások megvalósításáért, innentől kezdve tehát amióta az 1999es költségvetésbe n először jelenik meg úgy minden egyes fejezetnél a Phareprogram, hogy tételesen bevételként és kiadásként is egyértelműsíthető, az egyes tárcák vezetőié a felelősség, és erre a folyamatra gyakorlatilag a Phareminiszternek és az alá tartozó hivatali appa rátusnak semmifajta felelőssége nem jelenik meg. Hölgyeim és Uraim! Egy évig mit fognak csinálni? Majd a következő évi költségvetésben készítik elő, egyeztetik, hogy majd 2000re megint hogy osszunk el bizonyos programköltségeket? Íme, itt jelenik meg a lu xuskiadás az államháztartási és az államigazgatási költségek növelése tekintetében. Van azonban itt egy nagyobb baj is. Nevezetesen, hogy akárhány bizottságban vagy akárhány fejezetnél fölmerült az a kérdés, hogy hol van a kofinanszírozása a Phareköltségv etésnek, az adott tárca költségvetési tételei között sehol nem jelent meg, és sehol nem kaptunk rá választ. Félreértések elkerülése végett miniszter úr tegnap azt a választ adta itt, hogy az új szabályozás szerint nem is kell hozzá kofinanszírozást rendeln i. Ezt lehet, hogy ő így tudja, de Brüsszelben nem így tudják, szeretném elmondani. Ha tehát valaki csak ebből a szempontból nézi meg a költségvetést, akkor villámgyorsan rá kell jöjjön arra, hogy a költségvetési tartalékok egy része már el is van költve, majd előbbutóbb elő kell teremteni ezt az összeget. Mondhatja valaki persze képviselőtársaim közül, hogy a Phareköltségek egy jelentős része nem a kormányzati szférában használódik fel. Ez igaz, és itt természetesen a kofinanszírozó partner nem a költség vetésben érintett szervezet lehet, de döntő többségében kormányzati programok megvalósításáról van szó, ott pedig nem jelenik meg a kofinanszírozás. Ehhez csak egy adalék, ami egyébként felmerült bizottsági ülésen is, és ezt már említettük, ez pedig világo s: a Phareprogramokból nem lehet tbjárulékot és ilyen típusú járulékokat fedezni, ezt mindenképpen hozzá kell rendelni kofinanszírozás formájában, ha úgy tetszik, plusz kofinanszírozás formájában
