Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 18 (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BÁRSONY ANDRÁS (MSZP):
2356 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez egy érdekes vita az árvízről és a védelemről, ami az imént elhangzott. Azt hiszem, ha igaz, amit Rubovszky képviselő úr az imént mondott, akkor a jövő év nem az árvízvédelemé lesz, hanem az árvízé, ugyanis nincsenek betervezve azok az összegek a költségvetésbe (Taps az MSZP soraiból.) , amelyek egy árvízvédelmi időszakot jelentenek. Persze nem ez a dolog lényege. A pénzügyminiszter úr azt mondta bevezetőjében, hogy ez a költségvetés az európai integráció költsé gvetése, az Európa felé vezető út első fontos költségvetési mozzanata. Úgy gondolom, hogy érdemes ebből a szempontból górcső alá venni ezt a költségvetést. (Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlés elnöke foglalja el.) Az egyik és alapvető kérdés, hogy valójában akarjáke a kormányzó pártok képviselői ezt az európai integrációt. Na, nem a nyilatkozatokban, hanem a tekintetben, hogy mit állítanak be az integrációs csatlakozás költségeiként, illetőleg hogy vélekednek az egyes tételekről részleteiben. Erre, azt hiszem, a válasz meglehetősen ambivalens helyzetet kell hogy takarjon vagy fogjon össze, hiszen tegnap egyik fideszes képviselőtársunk arról beszélt, hogy Magyarországon szigorítani kell a menekültekkel kapcsolatos eljárásoknak nemcsak a gyakorl atát, hanem a törvényi szabályozását is, és erre komoly pénzösszegeket is elő kellene teremteni. Megjegyzem, valószínűleg nem olvasta az országjelentésben és az Európai Unió ezzel kapcsolatos jelentésének az ide vonatkozó passzusait, amelyek azt mondták, h ogy a rigorózus magyarországi szabályozás nem felel meg az európai integráció követelményeinek. Hogy csak egyetlen momentumot ragadjunk ki belőle a legutóbbi intézkedések kapcsán, mondjuk, a menedékesek vagy a menekültek zárt őrizetét. Ha tehát valaki erre akar pénzeszközöket koncentrálni ahelyett, hogy a valóban integrációs kérdésekre koncentrálna, akkor úgy gondolom, lehet persze arról eszmét cserélni, hogy ők nagyon akarják az integrációt, cselekvéseik azonban valójában ellene hatnak az integrációs folya matnak. Vagy egy másik ilyen tétel, és itt van mindjárt a bíróság kérdése. Ha valaki elolvassa ismét az országjelentést, akkor megláthatja benne azt, hogy az ez év júniusával lezárult periódust vizsgáló országjelentés - Brüsszel véleménye szerint - a magya r igazságügyi reformot azzal a négyszintes bírósági rendszerrel együtt, amelyet a korábbi Országgyűlés elfogadott, megfelelőnek találja, és ezzel a maga részéről azonosulni tud. (14.10) Nos, akik meg akarják akadályozni ennek a létrehozását, azok lehet, ho gy egyébként integrációpártiak, csak elfelejtik azt, hogy a gyakorlati cselekvés területén, amikor éppen elhalasztanak egy ilyen intézkedést, akkor valójában az európai integrációval ellentétes irányban cselekszenek. Bevallom őszintén, nem jogász végzettsé gű ember lévén sokkal inkább hiszek azoknak az értékeléseknek, amelyet mondjuk Solt Pál elnök úr fejtett ki ma délelőtt az európai integrációs bizottság ülésén, akinek a véleménye körülbelül úgy hangozhatott, hogy ő sokkal inkább autentikusnak tartja magát és bírótársait abban a kérdésben, hogy mit jelent az elsőfokú bíróságok szerepe összevetve a táblákkal, mint azok értékelését, akik soha nem vettek részt a bírósági ítélkezési folyamatban, legfeljebb mint védők. Éppen ezért úgy gondolom, hogy az ilyen int ézkedéssorozatok nyilvánvalóan ellene hatnak az ország európai integrációs csatlakozásának. Nézzük ennek a költségvetési tételeit! Az európai integráció egyik feltétele az átláthatóság, és a kormánykoalíció sűrűn hivatkozik arra, hogy ez a költségvetés sok kal átláthatóbb, mint a korábbiak. Kérem tisztelettel, még ha ez igaz volna is, akkor is hiányzik a mondat másik fele, tudniillik az európai követelmények között nemcsak az átláthatóság, hanem az ellenőrzés is ott szerepel, és ez a költségvetés, amely az a lapok megszüntetésével és a mindent a miniszterelnökség vagy az egyes tárcák alá, de külön nem nevesített formában alárendelt költségvetési eszközökkel megjelenít, lehet, hogy átlátható abból a szempontból, hogy kinél hány tíz milliárd forint szerepel, de ellenőrizhetetlen
