Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 18 (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. POKOL BÉLA (FKGP):
2329 tudni, hogy mit jelent ez? Azt jelenti, hogy az egyébként is lecsökkent, szűkösebb források olyan területeken kötődnek le - hiszen kofinanszírozás, együttfinanszírozás van , amely az elmaradottság felszámolására fordítható összegeket tovább csökkenti. Ebből adódóan tisztelettel azt szeretném kérni a kormánytól, hogy amennyiben ténylegesen reformköltségvetést terjeszt be, akko r ne azt tegye, hogy megszünteti a célelőirányzatok átláthatóságát, hanem tegye lehetővé, hogy készüljenek programok; tudjuk, hogy a programokat miből finanszírozzuk; és tudjuk, hogy mely szervezetek a felelősök azért, hogy ezeket a fejlesztéseket végrehaj tsák! Ez biztos, hogy akkor dinamizálni fogja a magyar gazdaságot! Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Szólásra következik Pokol Béla, a Független Kisgazdapárt képviselője; ő t Kis Zoltán, az SZDSZ képviselője követi. Megadom a szót Pokol Béla úrnak. DR. POKOL BÉLA (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetés igazságügyi minisztériumi és bírósági fejezetével kapcsolatban sz eretném ismertetni a Független Kisgazdapárt álláspontját. A bíróságokról csak abban az összefüggésben szólok, hogy ez korábban döntően az igazságügyi tárca előkészítési kompetenciájába tartozott, és az előirányzat fő számait ez a tárca állította össze, még ha annak végső formája az Országos Bírói Tanács egyetértésével is alakult ki már régebben is. Terveink szerint egy későbbi felszólalásban még érintésre kerül a kisgazda frakció részéről a bírósági fejezet. Nagy változást hozott ezen a területen, hogy a Ho rnkormány utolsó hónapjaiban keresztülvitte a bírói igazgatás teljes elszakítását az Igazságügyi Minisztériumtól, és a Legfelsőbb Bíróság elnökére alapozva egy önálló korporációs testületre, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsra bízta azt. Az előttünk fekvő költségvetést a bíróságok számára már ez a korporációs testület készítette el. A Független Kisgazdapárt nem értett egyet az igazságügyi tárca ilyen szempontú kiüresítésével korábban sem, és akkor is úgy láttuk, hogy ez a kiüresítés beleilleszkedik a demokráciának abba a szélesebb körű kiüresítésébe, amit a '89es váltás után egy rövid idő elteltével elsősorban a balliberális erők és a szocialisták hajtottak végre, és '9498 közötti kormányzásukkal nagy lökést adtak ennek. Ez a szervezeti és hatásköri változtatás most abban csapódik le, hogy az Igazságügyi Minisztérium 24 milliárdos kiadásából majd' 20 milliárdot a büntetésvégrehajtási szerv kap, és ezen túl a tényleges igazságügyi feladatokra, az igazságügyi szakértői intézetekre és magára a miniszté riumra alig 2,5 milliárd marad, pontosabban a minisztériumi igazgatásra 1,8 milliárd, az igazságügyi szakértői intézetekre 800 millió. El lehet tehát mondani most már a nyers anyagi valóság ismeretében, hogy a Magyar Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma a kiüresítés folytán börtönügyi minisztériummá vált tartalmilag, hisz ténylegesen csak erre a szektorra van behatása. Szlogenként, politikai problémák szintjén már eddig is hallatszottak ilyen irányú jelzések, de most a pénzügyi költségvetés számait látva b rutálisan megmutatkozik a minisztérium kiüresítésének hatása. Őszintén szólva nehéz ennek a horderejét és jövőbeli következményeit átlátni, mert a bírói kar korporatív szerveződésének ilyen fokára, ahogy az nálunk megvalósult, nincsen példa a nyugati demok ráciák világában. Ha feltesszük, hogy ez tulajdonképpen az igazságügyi tárca megszüntetése felé haladó döntés volt - és Angliát vesszük szemügyre, ahol nincs is igazságügyi minisztérium , akkor is azt látjuk, hogy ott legalább a bírói hierarchia csúcsán a lordkancellár áll, aki a mindenkori kormánnyal változik, és a kormány egyik kulcsemberének számít. (12.00) (A jegyzői széket Herényi Károly foglalja el.)
